memo

Legutóbb eljutottam az „Elméleti megfontolások az akadémiai közgazdasági kutatások tartalmáról és módjairól” (18 old. 1990.) c. tanulmány 9. pontjáig. Most innen folytatom a kivonatok közlését.

9. A gazdaságtan fő áramlata sem kaphat mentelmi jogot a bírálattal szemben, ha ez tárgyismereten alapul és elfogulatlan. A gondolkodás semmilyen tekintélyben, tehát a tudomány tekintélyében sem láthat megdönthetetlen kritériumot. A tisztán intellektuális érdekű...polémia mélyén meghúzódó társadalomkritikai mozzanatot sem lehet előkelő hallgatásba burkolni.

A modern gazdasági-társadalmi berendezkedés megítéléséről van szó. Ennek az itt – csupán a rövidség kedvéért – liberálisnak nevezett gyakorlatnak a fogyatékosságai ismertek. Azok ellenére a maga történeti alapjain és környezetében jobbnak bizonyult, mint a kelet-európai létezésmód a maga történeti alapjaihoz és körülményeihez viszonyítva. De ha (a kapitalizmus) a kisebbik rossz, ez még nem jelenti azt, hogy a legnagyobb jó is egyben, vagy hogy ez a leibnitzi lehető legjobb világ. A régebbi válfajait kísérő ismert öldökléstörténet tette lehetővé e társadalmi kultúra nemzetiszocialista tagadását és bolsevik megdöntését. Ezeken többek között azért tudott túllépni, mert belső rendszerváltozásokat hajtott végre a New Deal-től a jóléti állam keletkezéséig, majd korlátozásáig terjedő folyamatban. Szellemi oppozíciójának továbbra is megvan a maga helye. És némely vitatott kelet-európai korszakokat is a maguk többértelműségében kell szemügyre venni, ellentmondásként, amelynek egyik pólusát a haladás jelenti. Erre jó példa a hatvanas évek magyar fejlődéstörténete. (A szemleíró megjegyzi, hogy szélesebb merítésű tanulmányaiban a szerző a haladás helyett a modernizáció terminusát használja.)

10. Az elméleti értékteremtés legfőbb feltétele az egyéni szabadság. A személyes intellektuális választás negatív oldalról a tudományon kívüli szempontok háttérbe szorítására irányul. A gondolkodás elméleti értékrendje nem egyeztethető össze az előmeneteli és üzleti tülekedéssel. „A címekre és fokozatokra irányuló szánalmas becsvágytól” (Hegel) meg kell különböztetni a normális értelmiségi létfeltételek előteremtésére irányuló érdeket, ami csak a jelenlegi körülmények hatalmánál fogva kapcsolódik (hivatali) pozíciókhoz. A kutatási szabadság, pozitív oldalról, a személyes invenciót jelenti. Ez mindenekelőtt az új gondolatokban, továbbá a témák, műfajok, módszerek, stílusok egyéni ismérveiben testesül meg...A személyes invenciónak az asszociációs képesség és bátorság az egyik attribútuma.

Másik attribútuma a problématalálás. A régebbi ismerethalmazt egyetlen gondolkodó sem tekintheti semmisnek, abból kell kiindulnia. Szabadsága abban rejlik, hogy ezt gyakorlatilag végtelen számú kiterjedésben, irányban és módon bővítheti. Mindez, más szóval, a kreativitást jelenti.

11. A fentiekből következik az alkotói folyamat individuális természete. Gondolkozni csak egyedül lehet. A kutatás szabadsága az egyéni alkotás szabadsága. Nevetséges azt várni, hogy egy lépést tartva menetelő és ütemesen harsogó tömeg, vagy ellenkezőleg, egymást csépelő szurkoló táborokból kialakuló csürhe előtt majd feltárulkoznak a törvények. Azok a laboratórium magányában, egyének vagy kisebb kollektívák számára válnak hozzáférhetővé. Ebben az értelemben a kutatás nem demokratikus, hanem arisztokratikus. Többségi alapon nem ítélhetők meg állásfoglalásai és létjogosultsága. A kutatás egyéni jellege nem áll ellentétben azzal, hogy maga a tudomány – társadalmi termék. Ez a szuverén módon elért egyéni eredmények sokaságából integrálódik valami laza egységgé.

12. A kutatói függetlenségről eddig felsoroltak igyekeztek kifejteni annak tartalmát és a hozzá tartozó feltételezéseket. Esetünkben a kiindulópont nem az, hogy kinek mi a pozíciója, miben dönt, hogyan kap funkciót, stb. A kiindulópont az, hogy milyen jellegű tevékenységet folytatunk, másként szólva, mit csinálunk. A hogyanoknak ebből kell következniük. A fentiekben általánosan jellemzett tevékenységhez bizonyos működési módok tartoznak, egy másként kialakított tevékenységhez másfajta módok. De hiányos minden olyan kísérlet, mely a működést a tartalomra vonatkozó explicit feltételezések nélkül próbálja szabályozni. A fentiek (a továbbiakban részletezhető) képet adnak a hivatali, mozgalmi, közéleti ügyködéstől megkülönböztetett tudományos tevékenységről. Ennek sok irányzata, iskolája lehet, de közülük egyik sem helyettesítheti az összetett kutatási folyamatot, amelyben egyébként közgazdászok mellett más ismeretágak szakemberei is részt vesznek.

(A fentiek után következő III. fejezet foglalkozik az intézményi működésekkel, melyeknek ismertetését nem vállaltam. Tudható, hogy az intézeti hálózat átszervezésének időszakában az Akadémia számára ezek voltak a legérdekesebb kérdések.)

 Az alább ismertetett dolgozat főcíme: „Elméleti megfontolások az akadémiai közgazdasági kutatások tartalmáról és módjairól” (18 old. 1990.) Legutóbb felelevenítettem a kézirat I. fejezete és II. fejezetének 1-4 pontja alapján már közzétett kisebb szemelvényeket. Most kivonatot közlök a II. fejezet 5-8 pontjának eddig publikálatlan szövegéből.

5. A kutatás a készen talált szaktudományos elméletből indul ki és azt fejleszti. A szakmai elmélet nem ideológia és nem is rendelhető alá semmilyen ideológiának. Ezzel szemben az ideológia, abban a mértékben, amelyben túlmegy a hiten és tudásnak kívánja magát tekinteni, alá kell, hogy rendelje magát a szaktudománynak: szakmailag hibás tételeiről le kell mondania. Az eszmerendszerek, éppen egyoldalúságuk és korlátozottságuk révén, valamely szempont túldimenzionálásával időnként egy-egy közösség létfenntartási küzdelmét serkenthetik, máskor öldökléshez vezetnek, nyugodtabb körülmények között pedig általában a társadalmi együttélés szabályozását végzik...(A tudomány) számára minden ideológia a kritika tárgya, mivel a gondolat számára semmi sem szent...A tudományos igazság relativitása is egészen más, mint a világértelmező eszméké.

6. A politikát is el kell hárítani a kutatástól...a nempartizán politizálás sem azonos a kutatási műveletekkel... Világos elhatárolódásra van szükség a kétféle tevékenység között. Az egyik a télosz birodalma, a másik a logoszé: a politikát a cselekvés ( tényleges vagy vélt) célszerűsége uralja akkor is, ha olykor irracionális eredményekhez vezet. A kutatást pedig a gondolat, az értelem, a logosz, amely egyebek között feltárja, hogy mi miért célszerű. A politika és a valóságos (távolságtartó) politológia megkülönböztetése ügydöntő jelentőségű...Saját területünkön maradva: a gazdasági politológia tárgyaként, kritikája célpontjaként foglalkozhat az aktuális döntésekkel is, ha ezt nem valamely másik, szintén elfogult (rivalizáló) résztendencia nevében teszi. Még egy megkülönböztetés: politics és policy. Az utóbbi akkor megalapozott, ha értékrendjében közelebb áll a szakmához, mint a hatalomhoz. Ezért a gazdasági policy kifejezésben is az első szón van a hangsúly.

7. A kutatás egyik alapkifejezése az elméletből kiinduló gondolkodásban különösen gyakori feltételes mód, a „ha – akkor” típusú bizonyítási eljárás...(Ám) nem lehet mindig feltételes mondatokban beszélni. Már a feltételrendszer kijelölése, de még inkább a feltételek realitásának megállapítása kijelentő mondatokat igényel. Az általuk kifejezhető tárgyi tudás nélkül sincs kutatás. Ez a kifejezésmód az empirikus indíttatású gondolkodásban gyakoribb. Az üzleti élet viszont a „do ut des” világa. Alapelve más, mint az elméleté: az előbbinek a haszon, az utóbbinak az igaz kategóriája szabja meg az értelmét. (A szemleíró megjegyzi, hogy az üzlet is a télosz birodalma, amibe egy fenti bekezdés a politikát ugyancsak besorolta.)

8. Az elmélet igaz kijelentései feltételezésektől függenek. A tényleges helyzettel való összevetésével következmény-feltáró munkát végez. Fő szerepe annak a komplementáris funkcióhalmaznak a meghatározása, amely a feltételrendszer inputját a következményrendszer outputjával köti össze. Másként szólva, az input a régi információ, az output az új információ, melyet a szellem munkája hoz létre a régi felhasználásával. Ennek elemzése a modern gazdaságtanban, mint pozitív elméletben található.  Az aktuális tudást összegező szakmai paradigma a legtisztábban az angolszász irodalomban fejeződik ki. A közgazdasági összefüggések bizonyos feltételek mellett igazak és járnak a standard következményekkel. A teljes feltételezés-input nélkül a következtetés-output nem lehet adekvát. Szokványos hiba, hogy az absztrakt gazdaság viselkedési törvényszerűségeit a szükséges gondolati közvetítő lépcsőfokok mellőzésével próbálják alkalmazni a konkrét gazdaságra.

A második „Iratismertetés” -ben: http://ismeretvadasz.blog.hu/2014/04/05/iratismertetes2
hozzászólásban említettem a Kalassó listáján talált egyik munkát: „A gazdaság mint emberi jelenség kutatásának rendező elvei” Összefoglaló koncepció, 9 p. 1989." Ezt előszónak tömörítve megleltem a következő könyvben: „Kelet-Európa hanyatlásának társadalmi kórokozói” 88 p. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Tőkegazdasági Osztály: Földes Károly, Ördög Miklós, Szira Tamás. Szerk.: Földes K. 1990. Mint kiderült, a könyv a Társadalmi átalakulás pályázati projekt keretében készült.

Az előszó a tudományos kutatás jellegét a következő pontokba foglalja (rövidítem).

1. A megismerésnek a kérdezéstől a tudásig, a kiindulóponttól a következtetésig, a hipotézistől a bizonyításig vezető útja nincs közvetlen vonatkozásban tudományon kívüli érdekekkel. Magukat az érdekeket is érdekmentességre törekedve kell tanulmányoznia, minden irányban nyitott, egyszersmind kritikus módon.

2. A kutatási cselekmények szempontjából egyetlen nagy rendszer sem kielégítő. Ezeknek a valóban szakmai-analitikus eredményeit kell felhasználni. Nem az értékrend hiányára kell törekedni, hanem arra, hogy az a pozitív megismeréssel összhangban alakuljon és ne torzítsa annak eredményeit.

3. A kutatók szellemi függetlenségének megfelelően a kutatáson belül csak annak saját prioritásai érvényesülhetnek. A kutatás tehát semmi esetre sem lehet pártos. A pártok programja és tevékenysége is lehet a megismerés tárgya, de nem befolyásolhatja annak módszereit és eredményeit.

4. A társadalmi létfenntartáshoz nélkülözhetetlenek a látszólag önmagáért folytatott megismerés műveletei. Ezek irányát és következtetéseit a politika nem írhatja elő, ellenben a kutatás feltárhatja a politikai lehetőségek tartományát.

5. A szakmai elmélet nem rendelhető alá semmilyen ideológiának. Ezzel szemben az ideológiának, ha valódi tudásnak kívánja magát tekinteni, le kell mondania a szakmailag hibás tételeiről.

Mindez leginkább akkor érvényesíthető, „amikor a hatalompolitika áradata visszakerül a maga természetes medrébe”.

Az Econbiz előbb megadja az összevont témacsoportokat és a hozzájuk tartozó tételek számát, majd részletesebb bontásban közli a címekhez rendelt témaszavak előfordulási gyakoriságát.

Ungarn (12)

Ostblockstaaten (6)

Wirtschaftsordnung (5)

Wirtschaftswachstum (4)

 

Außenwirtschaft (2)

CMEA countries (2)

Economic Growth (2)

Economic sociology (2)

Economic system (2)

External sector (2)

RGW-Staaten (2)

Sowjetunion (2)

USSR (2)

Wirtschaftssoziologie (2)

1976-1985 (1)

23.11.1982 (1)

28.11.1983 (1)

Arbeitslohnkaufkraft (1)

Arbeitsteilung (1)

Aussenwirtschaft Internationale Arbeitsteilung (1)

Aussenwirtschaft Terms of Trade (1)

Aussenwirtschaft internationale (1)

Aussenwirtschaftsbeziehung (1)

Aussenwirtschaftsbeziehungen (1)

Balance of Payments (1)

Betriebspolitik (1)

EG-Staaten (1)

EU countries (1)

EU-Staaten (1)

Economic Integration (1)

Economic conference (1)

Finanzpolitik (1)

Geldtheorie (1)

Hungary (1)

Ostblockstaaten UdSSR (1)

Social change (1)

Sozialer Wandel (1)

Sozialismus (1)

Sozialstruktur (1)

Amint azt  legutóbb írtam, sajnos mindez csak az 1990 végéig nyilvántartásba vett állományra vonatkozik.

Italo R. legutóbbi posztjához már röviden hozzászóltam, azt egészítem ki az alábbi listával az ott ismertetett szerző publikációiról. Azaz csak ezek egy részéről, mert forrásom, az Econbiz felsorolása csak 1990-ig terjed. Valószínűleg hiányos, de teljes körű beszámolóra nincs is szükségünk. Viszont a későbbi magyar és külhoni cikkek, könyvek címeit másutt kell keresni. A lexikonok szócikkeit már említettem. Nem is folytatom, mert sötétedik, mindjárt kezdődik a Szenteste. Boldog Karácsonyt!

1

Kelet-Európa hanyatlásának társadalmi kórokozói

Published

1990 - Budapest : Közgazdaságtudományi Intézet, Tőkegazdasági Osztály

Author

Földes, Károly ; Ördög, Miklós ; Szira, Tamás

• 2

  

  A szovjet fejlődés mint negatív társadalmi mutáció

  Published in

  Kelet-Európa hanyatlásának társadalmi kórokozói (1990)

  Author

  Földes, Károly

• 3

  

  A magyar nemzetgazdaság a világpiac mérlegén

  Published in

  Gazdaságunk helyzetéről és fejlődésünk problémáiról (1985)

  Author

  Földes, Károly

  4

  

  Sravnitelʹnyj analiz ėkonomičeskich processov stran SĖV i ES : doklady meždunarodnoj konferencii

  Published

  1988 - Budapešt

  Author

  Földes, Károly

  Institution

  Közgazdaságtudományi Intézet

  5

  

  Vnutrennie i vnešnie faktory intensivnogo razvitia evropejskich stran-členov SĖV

  Published

  1986 - Budapešt

  Author

  Földes, Károly

  Institution

  Meždunarodnyj Institut Ėkonomičeskich Problem Mirovoj Socialističeskoj Sistemy <Moskva>

  6

  

  External and internal economic conditions in Eastern Europe : (the case of Hungary)

  Published

  1984 - Budapest

  Author

  Földes, Károly

• 7

  

  A szocialista országok külgazdasági tevékenységének és belső fejlődésének kölcsönhatása

  Published in

  A Gazdaság intenziv fejlődése és a statisztika c. konferencia előadásai (1984)

  Author

  Földes, Károly

• 8

  

  Külgazdasági tevékenység és szocialista fejlődés

  Published in

  Közgazdasági szemle : a magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottságának folyóirata ; 31 (1984)

  Author

  Földes, Károly

• 9

  

  Szocialista gazdaság a változások korában

  Published

  1983 - Budapest : Kossuth Kvk.

  Author

  Földes, Károly

• 10

  

  A hazai és a nemzetközi gazdasági tevékenység kölcsönhatása

  Published in

  Közgazdasági szemle : a magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottságának folyóirata ; 28 (1981)

  Author

  Földes, Károly

11

Nemzetgazdaságok a szocialista együttműködés rendszerében

Published in

Közgazdasági szemle : a magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottságának folyóirata ; 26 (1979)

Author

Földes, Károly

• 12

  

  A KGST-orsszágok gazdasági együttműködésének néhány problémája

  Published in

  Gazdaság : a Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai folyóirata ; 13 (1979)

  Author

  Földes, Károly

• 13

  

  Princípy regulovania v madʹarskom plánovanom hospodárstve

  Published in

  Ekonomický časopis : časopis pre ekonomickú teóriu, hospodársku politiku, spoločensko-ekonomické prognózovanie ; 25 (1977)

  Author

  Földes, Károly

  14

  

  Princípy regulovania v madʹarskom plánovanom hospodárstve

  Published in

  Ekonomický časopis : časopis pre ekonomickú teóriu, hospodársku politiku, spoločensko-ekonomické prognózovanie ; 25 (1977)

  Author

  Földes, Károly ; Greiner, L.

• 15

  

  A szocialista társadalom gazdasági szerkezete Magyarországon

  Published in

  Társadalmi szemle : társadalomtudományi folyóirata ; 31 (1976)

  Author

  Földes, Károly

• 16

  

  Tervgazdaságunk szabályozási elvei a tapasztalatok tükrében

  Published in

  Társadalmi szemle : társadalomtudományi folyóirata ; 30 (1975)

  Author

  Földes, Károly

• 17

  

  Tervezés, szabályozás, piac

  Published in

  Közgazdasági szemle : a magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottságának folyóirata ; 18 (1971)

  Author

  Földes, Károly

• 18

  

  Elméleti meggondolások a pénz vásárlóerejéről

  Published in

  Közgazdasági szemle : a magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottságának folyóirata ; 17 (1970)

  Author

  Földes, Károly

  19

  

  A belső pénzügyi egyensúly és a gazdasági szabályozók összefüggései

  Published in

  Közgazdasági szemle : a magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottságának folyóirata ; 16 (1969)

  Author

  Földes, Károly

  20

  

  A szocialista tulajdon és az árutermelés

  Published

  1968 - Budapest : Kossuth Könyvkiadó

  Author

  Földes, Károly
  

21

Az érték mint dinamikus szabályozó

Published in

Közgazdasági szemle : a magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottságának folyóirata ; 15 (1968)

Author

Földes, Károly

• 22

  

  Vállalati önállóság és szocialista tulajdon

  Published in

  Közgazdasági szemle : a magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Bizottságának folyóirata ; 13 (1966)

  Author

  Földes, Károly

Büyük kívánságára, afféle utóiratként közlöm az alábbiakat.

Tanulókörünk sokoldalú szellemi érdekeltségét fejez ki a mi kollektíven felépített 89-es formulánk.(Sorszáma arra utal, hogy eredetileg a memory.blogter.hu/452655/alkotmanyunk_vazlata_nem_papirrongy_frissitve poszt 89.kommentje foglalta össze.)

Kissé javítva így néz ki:
"Figyelmünk tárgya a természeti környezetétől függő és arra ható, érző, akaró, cselekvő emberi lény, ahogyan közössége, nyelvi érintkezése és anyagi alkotásai révén mindennapi létfenntartását és tartós reprodukcióját megvalósítja, a mesterségekben, technikában és a tudományokban működik, továbbá az általa teremtett  szokások, hiedelmek és vallások által vezérelt jelképes cselekvésekben, költészetben, művészetekben kifejezi, az etikában szabályozza, a bölcseletben elgondolja magát és ahogyan a kormányzás, ideológia, média befolyásolja az életét."

A törvény uralma.

Mi szünteti meg a törvény uralmát?

A kormány korlátlan hatalma.

„Lehetnek egy kormányzat cselekedetei legálisak a szó jogi értelmében úgy, hogy eközben még sincsenek összhangban a Törvény Uralmával... A Törvény Uralma korlátokat állít maga a törvényhozás elé is, ezzel próbálván megakadályozni az önkényes kényszerítő hatalomgyakorlást.”

Az emberi jogok metafizikai eszményének elvetésével együtt jár „egy racionalizált világ víziója, ahol csak kötelességek léteznek. A kormány hatalma nem korlátozható, még az egyéni jogok által sem. Ez a Törvény Uralmának elvetése, amely diktatúrához vezet.”

"Ahhoz, hogy kialakítsanak egy totalitárius rendszert, a vezetőnek először egy csoportot kell maga köré gyűjtenie, amelynek a tagjai önként alávetik magukat a totalitárius fegyelemnek...A magas intelligenciával rendelkező, önálló egyének nézetei és ízlése differenciált – a legnagyobb csoportosulás, ahol nagyszámú értékbeli hasonlóságok jönnek létre, a primitívebb, alacsonyabb mércével mérő emberek közt található. A diktátor azonban hívei számbeli növelésére kényszerül. Ezért el kell csábítania azokat az engedelmes és becsapható embereket, akik híján vannak önálló meggyőződéseknek, akik készek elfogadni értékrendszereket. A harmadik mozzanat a demagóg azon törekvése, hogy a megszerzett tömegeket egységbe kovácsolja, például egy ellenségkép felvázolásával."

Forrás: Friedrich A. Hayek: Út a szolgasághoz

(The Road to Serfdom)
Fordította: Mezei György Iván
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1991

Nemrégiben Rétimadár újabb adalékkal egészítette ki Bogi humoros írását:

http://talon.blog.hu/2013/07/04/ujabb_adalek_bogi_klanszinhazahoz

Most én találtam egy képes jellemzést Rétimadár blogjához:

Ezidáig a városban csuklós autóbuszt és villamost ismertünk, a kép viszont csuklós autót ábrázol Talon felirattal. Ennyiben Rétimadár blogjának szimbóluma is lehetne.

Úgy kellett kivágni egy hirdetésből, mivel reklámokat nem terjesztek. A felirat azonban stimmel.

A csuklós közlekedési eszközök után most már a csuklós blog is megjelenik?

Az „Öt Rousseau” másodlagos vitájához kapcsolódóan említettem a szabadságjogok modern komplexumáról összeállított korábbi jegyzetemet. A róla kibontakozott élénk eszmecserével együtt szerepel a beírásban:

 http://memoriterblog.blog.hu/2010/08/09/emberi_ertekek_5506

Címkék: értékek | 2010-08-09 18:09:46 | |Mne | hozzászólás: 40

A vitát annyira fontosnak tartom, hogy ebben a posztban külön megismétlem.

1

Carolus
2010-08-09 20:38:10

Ok, de mindegyiknek több eleme van, ezek a konkrét értékek. Pl. az első részei :1. az emberi méltóság védelme 2.Az élethez való jog 3.Személyi sérthetetlenség 4.Kínzás, megalázás tilalma 5.Rabszolgaság, kényszermunka tilalma.

2

Mne
2010-08-10 08:49:19

Köszönöm, Carolus. Mindegyik címszónak gazdag tartalma van. A másodiknál sem mindegy, hogy az ember szabadságáról beszélek, vagy csak a magam és csoportom szabadságáról.

3

Carolus
2010-08-10 10:08:09

Ennél többről is szó van. Az ember, tehát nemcsak a magunk számára
igényelt szabadságérték a biztonság, a magánélet, az adatvédelem, a családalapítás joga. Azonfelül a demokráciához tartozó lelkiismereti és vallásszabadság, vélemény- és tájékozódás-, gyülekezés és egyesülés szabadsága. És még sok egyéb.

4

kalas
2010-08-10 10:40:44

Nem kétlem, hogy az Únió és az egyházak az említetteket tekintik emberhez méltó etikának. Ám ettől különböző egyéni értékrangsorok is léteznek.

[passzívra állítom] - [törlöm]

5

Carolus
2010-08-10 10:57:49

A negyediket így bontottam ki egy régebbi jegyzetben:
1. Törvény előtti egyenlőség 2. Megkülönböztetés tilalma 3. Kulturális, vallási, nyelvi sokféleség 4. Nők, férfiak egyenlősége 5. Gyermekjogok 6. Idősek jogai 7. Fogyatékosok jogai.

6

kalas
2010-08-10 12:05:23

"A vallási gyökereket konkrétabban kívánták volna megfogalmazni." Vagyis az európai kultúra keresztény gyökereit. Ehhez is kapcsoltan az egyházak társadalmi szerepének markánsabb elismerését. A család védelmének erősítését.

7

metál
2010-08-10 12:45:16

Jók ezek a pontok, de szerintem lehetséges, hogy épp a legfontosabb maradt ki, aki nélkül ez a tizenkettő megalapozatlan hiú ábrándnak tűnik.
Mondjuk, most úgy tennék mindha tudnám mi maradt ki, ti meg megpróbálnátok kitalálni.
Jó?

8

Mne
2010-08-10 13:24:37

6.
kalas

A gyökerek, vagy az eredet, továbbá az istennév említése körüli vita nem az értékrendbe tartozó, felsorolt normákról folyik, nem érinti az alapvető egyetértést azok tartalmáról és sorrendjéről. Van viszont tartalmi vita egy hiányzó normáról: a női jogokhoz kapcsolódó születésszabályozás, a melegjogok, stb. kérdéseiben az egyházak szigorúbb kötelmeket hiányolnak.

9

Mne
2010-08-10 13:43:30

7.
metál

Azt a tartalmat írtam le, ami minden fontosabb közösség képviselői számára elfogadható és követendő emberi értékrendet jelent. Világnézeti különbségeik ellenére egységes etikai elveket tudtak kifejteni. A preambulumból is elhagyták a valamely irányzat által vitatott elvi kérdéseket.

10

talon
2010-08-10 16:54:09

Amelyik ideológia ezeket az értékeket és főbb elemeiket nem, vagy eltorzítva tartalmazza, az embertelen "morált" terjeszt. Bárkinek a nevében: legyen szó radikális mozgalomról, harcra szervezett csoportról, vagy ezek prókátorairól.

11

Mne
2010-08-10 17:06:45

5: Megnéztem azt a jegyzetet : http://href.hu/x/cy8h
Érdekelt, hogy hogyan részletezi az én 11. pontomat. A 28. hsz.-ban találtam ezt: 1. Munkavállalók tájékozódási és konzultációs jogai 2.Kollektív tárgyalás, fellépés 3.Munkaközvetítés igénylése 4. Indokolatlan elbocsátás elleni védelem. 5. Tisztességes munkafeltételek 6. Gyermekmunka tilalma... ,stb.
Azért érdekelt, mert nem mindegy, hogy mi a konkrét tartalma a régi, hangzatos Testvériség jelszót felváltó Szolidaritásnak.

12

kalas
2010-08-10 17:27:05

10, talon
Minimum kétes az olyan egyéni értékrend is, amiből hiányoznak az európai etikai normák. Ezen utóbbiak pedig nagyrészt egybeesnek a keresztényi erényekkel.

13

kalas
2010-08-10 19:19:57

Mindkettővel ellentétesek a harci erények, melyeket katonai illetve félkatonai szervezetek, gerillák, partizánok, csetnikek, stb. követelnek meg: erőszak, támadó szellem, parancsteljesítő fegyelem, hűség a szimbólumhoz.

14

smirgli
2010-08-11 16:27:57

13
kalas

Ugyanide tartoznak az "Erő, Bátorság, Fegyelem" hívószavak. Bármelyik szervezett bűnbanda szabályait bevezethetnék. Elhamarkodott vélemény elkerüléséhez meg kell nézni az értelmezésüket is.

15

smirgli
2010-08-11 19:43:22

Értelmezésük szerint pedig alanyuk a többes első személy, a "Mi". Hasonló az alanya a becsület, büszkeség, hűség hívószavaknak. Az ember méltósága és az itteni bejegyzésben felsorolt többi érték nincs közöttük. Még az egyszerű együttérzés sincs.

16

kalas
2010-08-11 20:23:26

15
smirgli

Láthatólag mind a ketten M.C. embertelen értékrendjére gondoltunk.

17

smirgli
2010-08-12 16:42:06

M. C.-t először csak mint komédiást vettem észre, mert a legtöbb bejegyzésébe beírta az életkorát. Minél többször tette, vagyis sulykolta ezt, annál kevésbé volt hihető. Egy kis ítélő képességgel észre vehette volna, hogy átlátnak a primitív manipulációin.

18

talon
2010-08-12 19:17:56

Amúgy az ő termelése is simán beleillik a gyűjtőcsőbe, amelyből napról napra, óráról órára vastag sugárban árad a propagandista tömegárú. A blogtér fekvése miatt az itteni alacsonyabb szinteket elönti, mint a sárlavina.

19

smirgli
2010-08-12 19:46:36

18
talon
Fekvése és helyezkedése. Polgármesteri vezérblogokból ugyanaz a dicsőséges massza tódul.

20

Mne
2010-08-12 20:16:46

Shit comes downward - as they say in Missouri.

21

kalas
2010-08-12 20:46:15

Az egyik csőtársa magyar állampolgárokról ilyesmit idézett helyeslően : a ...kat és a ...kat ki kell rakni az országból. Én meg kirakom a blogom hozzászólói közül, maradjon csak a humorrovatban.

22

Kósza
2010-08-12 20:50:36

Gyönyörűek a pontok, de rút a valóság.

23

smirgli
2010-08-12 21:01:19

21
kalas

Libero- kozmopo- interna- cionista eljárás.

24

kalas
2010-08-12 21:35:01

23
smirgli
:) A műkedvelő véleménynyilvánítás közegében, annak lehetőségeivel arrogánsan visszaélve, hivatásos propagandisták a maguk szemetét erőltetik a Blogtér olvasóira. Arra, aki elfogadja az általuk javasolt napirendet és vitamódot. Fő stratégiai törekvésük a publicitás keresése. Akkor kapnak ütést, ha valahonnan kitiltják őket. Velük szemben ezt a csapást alkalmazom.

25

smirgli
2010-08-13 13:09:19

24
kalas

Én is. Különösen azért, mert az általuk ide ömlesztett, embertelen ideológia már egyszer romlásba döntötte a magyarságot.

26

metál
2010-08-13 13:13:32

Ha emberi értékekkel meg lehetne menteni a nemzetet, akkor abban hinnék.

27

metál
2010-08-13 13:47:58

Mne [post]:

Nem egy történelminek mondott felekezetben igyekszem erősíteni magamban az emberi értékeket, és a velük kapcsolatos helyes hozzáállást.
Úgy vélem, ezek az értékek nem függetleníthetők teljes mértékben Sion(Cion) szerelmesének, Krisztus Urunknak az értékrendjétől.
Ha valaki már végre értelmesen, türelmesen elmagyarázná, hogy miért helytelen a cionizmussal kapcsolatos pillanatnyi látásmódom, még el is hinném.
Kérlek Benneteket tiszteletre méltó értelmiségi polgártársak, győzzetek meg arról, hogy a Biblia Istene nem S(c)ionista!

A zsoltáros szavaival szeretném megáldani az írót:
"A Cionból támogasson és áldjon meg téged az Úr!"
(Zsoltárok 20:3, 128:5, 134:3).
Előre is köszönöm ha válaszra érdemesnek, reakcióra méltónak ítéltetik relatív értelmi képességet tükröző hozzászólásom.


smirgli [23]:

Nem titkolom, az engem idehívó szavad , a " cionista eljárás " volt.
Érdekelne egy olyan posztod amiben konkrétan kifejted, mit értesz cionista eljárás alatt.
Részemről a cionizmus t, nem a róla szóló propagandából, hanem a több évezredes történelmi tényekből eredeztetném.
Nem állítom, hogy 100%-ban kiforrott az álláspontom cionizmus-értelmezés terén, de van véleményem:
http://href.hu/x/c9iw

Egyébként amellett, hogy nagyon szimpatikusnak találom a poszt szellemi irányvonalát, a megvalósítását természetfeletti krisztusi erő hiányában kilátástalannak gondolom.
Eszerint mustármagnyinál is kisebb a hitem.

28

metál
2010-08-13 13:56:24

off:
Szerettem volna szavazni, de nem tudtam, mivel elugrál az egerem elől a kézjel.
Lehetséges, hogy a windows2000-es oprendszerem a felelős?
Vagy az aktuálpolitikai helyzet? on:

29

Velaxin
2010-08-13 14:19:09

azok ott fent nem értékek, hanem irányelvek melyekre én például szarok.

30

talon
2010-08-13 14:25:26

25
smirgli

Én is. Egy másik speciális okot említek, amit több száz értelmiségi felhívása tartalmaz. "Ne vitatkozz rasszistákkal. Bojkottáld őket."
Megmagyarázom. A rasszizmus indulati jelenség. Észérvekkel nem lehet rá hatni. Továbbá itt egy hamis nemzetfelfogásról is szó van, amivel megint csak hiábavaló lenne vitatkozni. De a fő dolog az, hogy primitív mozgalmi eszmék reklámjait látjuk nap mint nap. Ha az érdeküket szolgálja e folytatásos kampányfilm tartalma, soha nem fogják elismerni, hogy a politikai marketingjük fő iránya hazug.
Megalkuvás nélkül, keményen megbíráljuk a hamisításaikat. Időnként eszmei csatát kezdünk ellenük. Csak nem ott, és nem úgy, ahogyan ők szeretnék.

31

metál
2010-08-13 14:49:58

"Megalkuvás nélkül, keményen megbíráljuk a hamisításaikat. Időnként eszmei csatát kezdünk ellenük. Csak nem ott, és nem úgy, ahogyan ők szeretnék."

32

Sárga+piros lap a velaxin(29)-es kommentre
2010-08-13 14:54:34

33

talon
2010-08-13 14:57:55

Szilágyi Ákos találóan jellemzi a kis egzisztenciák viszonylag széles körében elterjedt hiedelem indulati alapjait azzal, hogy az államanya csak övéiről gondoskodhat. "Róluk viszont farkasként. Aki nem az ő öléből született... annak pusztulnia kell, hogy saját gyermekei élhessenek és bővelkedhessenek. Ha nekik nincs életük és nyomorultul tengődnek államuk kebelén, annak egyetlen oka csakis az lehet, hogy a befurakodott, az államanyát megszálló idegenek - ezek az élősködők - nem engedik az állam édes, egyszülött gyermekeit az éltető forrásokhoz. Elszívják előlük a levegőt."

34

metál
2010-08-13 15:21:33

#9
Mne
2010-08-10 13:43:30

Elnézést, hogy figyelmetlen voltam.
Nem vettem észre, hogy kaptam választ.
Köszönöm, és így egyet is értek veled nagy vonalakban, pedig nagyon szeretnék ám valami okosabbat kitalálni!

35

talon
2010-08-13 17:34:14

33: Szimbolikus csoportokat, irányzatok híveit is szokták virtuálisan démonizálni az etnikai és egyéb kisebbségeken kívül. (Például a "liberálisokat".)
Az ily módon vétkesnek talált állampolgár... "hajlamos a fenyegetettség frusztrációjára félelmi hisztériával, meneküléssel válaszolni. A menekülés nemcsak kivonulást ...jelenthet, hanem az egyén önmagától való menekülését is: önelhagyást, önmegtagadást, amely az öngyűlöleten keresztül egészen az üldözőkkel való belső azonosulásig fokozódhat.
Ez már nem külsőleges igazodás a kényszerű körülményekhez, nem rejtőzködés és alakoskodás, hanem az áldozati sors és az ebből fakadó legrosszabb elkerülése... az önfeladás és az üldözöttekkel való szolidaritás megtagadása - árán."

36

talon
2010-08-13 17:36:55

"Az üldözött hisztérikus félelmében odáig megy, hogy az üldözöttek oldaláról szívvel és lélekkel, szóval és tettel átáll az üldözők oldalára ... Ebben a pszeudoátváltozásban nem felemelkedik a személy, hanem olyan mélyre süllyed, amilyen mélyre ember csak süllyedhet.
Az átváltozás során az egyénnek nemcsak a külvilággal, önmagával is el kell hitetnie, hogy nem az áldozatok, hanem az üldözők csoportjával azonos."

37

smirgli
2010-08-13 17:59:05

27
metál

Én azzal a hívószóval csak parodizáltam a humor rovat lebunkózónak szánt jelzőit, egyébként a témában nem vagyok eléggé tájékozott. De írhattam volna magyarellenest, hazaárulót és hasonló címkéket, melyekről nagy egyetértés van annak a gyűjtőcsőnek fő szereplői között. A csőlátás pedig természetes munkahelyi ártalom ilyen helyzetekben.

38

metál
2010-08-13 18:47:12

38
smirgli
Akkor kwittek vagyunk, mert én meg a humor rovatban nem vagyok elég tájékozott;)

39

Mne
2010-08-13 20:00:11

Igazán aktívak voltatok, elismerésem!

Értékeket azért munkált ki az emberfaj, hogy legyenek igazodási pontjai. Ez nem tényleírás, hanem orientáció a maga törekvéseihez. A kuszaság, a káosz helyett a humánum rendje. Nélküle szétesik az intellektus, a közösségé csakúgy mint az egyéné.

40

metál
2010-08-14 14:44:11

Kedves házigazda, ill. gazdák!
Köszönettel venném a szigorú, bíráló jellegű kritikát a:
http://href.hu/x/cz4w bejegyzésben leírt 92-es helyrajzi számú megjegyzésemre.
Köszönöm.
További jellemes hétvégét!

Többen külön posztban tették fel az importálásból kimaradt hozzászólásokat. Most magam is kedvet kaptam ehhez.

Jó három esztendeje ismertettem egy kiemelkedő író politikai megjegyzéseit:

http://memoriterblog.blog.hu/2009/11/28/megfigyelesek_partokrol#more4936538

A 38 hozzászólás rendre alább következik:

1

keloid
2009-11-28 09:25:09

Ezen lehet sírni is, lehet nevetni is, de igaz.

2

smirgli
2009-11-28 10:08:44

"mennyire tartós..." Éppen eléggé ahhoz, hogy már nagyon unjam.

3

Mne
2009-11-28 10:38:15

keloid: igaznak ismered el, ez tárgyilagosságodat mutatja.

4

Mne
2009-11-28 10:39:15

smirgli: unhatjuk, de ezzel nem szüntetjük meg.

5

kalas
2009-11-28 12:47:45

Felőlem létezhetnek. A stréberek meg dicsőítik a mindenkori konjunktúrát. Mindenkivel tudatják, hogy arra szavaznak, amire mindenki.

6

Mne
2009-11-28 13:04:46

Tisztelem mindenkinek a választói döntését. Amikor ezt úton-útfélen hangoztatja, propagandát folytat. Ez számomra közömbös, nem is kell tisztelnem.

7

kalas
2009-11-28 13:20:44

6, Mne: A kortesekről a múltkor írtam. Itt a strébert említettem, akinek lényeges: mások tudják róla, hogy jófiú. Ízléstelenül túlzóan demonstrál. Mint amikor valaki - nem papi személy - öles aranykeresztet hord. A kötődés külsődleges kifejezése a régi ázsiai, afrikai állapotokat idézi.

8

Carolus
2009-11-28 15:36:28

kalas, 7: Van benne valami. Az olvasott európai ízlése számára viszolyogtató a csoporthoz, réteghez, egyházhoz kötődés hivalkodó kifejezése. Mintha valaki a ruháján hordaná, vagy percenként kukorékolná azt, hogy mi a meggyőződése. Viszont a Balkán mélységeiben ez megszokott lehet. A Közel-Keleten is.

9

smirgli
2009-11-28 15:48:34

Carolus: A ravaszabbja valamivel finomabb utalásokkal, célzásokkal, példákkal operál. Komolyabb hírlapok, blogszolgáltatók ezek alkalmazása vagy kirakatba állítása révén fejezik ki aktuális érdekeiket szolgáló egyoldalú pártos elkötelezettségüket. A közvetett , irodalmi módszereket is használó irányzatosság többeket tud magához édesgetni, mint a túlságosan direkt, harsogó reklámozás.

10

smirgli
2009-11-28 19:13:26

Mne:"Megítélés dolga az is, hogy egyetemes érvényűek, vagy sem." Akkor mondom az én megítélésemet: nem. Magyarországra többnyire találó megállapítások.

11

Mne
2009-11-28 19:31:24

smirgli 10: A válaszhoz idéznem kell a tavaly aug.2-án a blogomba beírt saját kommentemet: "éppen egy Nietzsche minisorozaton gondolkodom. " Mivel ezt ezren olvasták, már ezért sem hagyhattam, hogy puszta csevegés maradjon. Az összefüggést mindjárt meg fogod látni.

12

Mne
2009-11-28 19:55:06

A minisorozat első tagjaként a nőkről és a házasságról írt aforizmáit szedtem csokorba. http://href.hu/x/apw6
A mostani bejegyzés is teljes mértékben az ő aforizmáiból áll. (Az "Emberi, túlságosan emberi" műve alapján, Schöpflin A. fordításában).

[passzívra állítom] - [törlöm]

13

Mne
2009-11-28 19:58:11

smirgli 10: Válaszom tehát ennyi: ha mai körülményeinkre adekvátnak érezzük azt, amit a szerző kétszáz éve leírt, akkor mindez mégis csak tartalmazhat egyetemes érvényű megállapításokat.

14

talon
2009-11-28 20:48:06

Két kérdés: 1. ezzel befejezted a mini-sorozatot?; 2. miért nem az elején közölted a szerző nevét?

15

Mne
2009-11-28 21:44:50

talon 11: 1/ Két bejegyzéssel már megvan a minisorozat, de a szerző tetszik nekem, tehát sorozaton kívül is írhatok még róla kedvem szerint. 2/ Ha egy nagy név áll a szöveg előtt, az befolyásolhatta volna a kommenteket, melyeket most mindenki természetes módon, saját tapasztalataiból kiindulva írt meg. Ezt az eljárást láttam az egyik távollévő blogmunkásnál, akiben titkon reménykedem, hogy egyszer talán a Nietzsche fonalat is felveszi.

16

talon
2009-11-28 22:21:04

15 Mne, akire én tippelek, csak hébe-hóba van itt. Talán majd télen, hóba.

17

smirgli
2009-11-28 22:49:52

A blogozók akaratlanul is bekerülnek az üzleti alapon finanszírozott politikai marketing hálójába. Ennek a legrosszabb része a korábban (nem általam) említett infantilizálást szolgálja, közvetett, kifinomultnak látszó módszerekkel. Ahol ez jó üzlet, a médiumok, blogszolgáltatókat is ideértve, előkelő helyet adnak ennek a reklámozó tevékenységnek.

18

talon
2009-11-29 09:51:51

smirgli 17, "(nem általam) említett infantilizálást ". Én definiáltam így, valóban. A "politikai marketing " kifejezést te használtad. Totális, mindenhova befurakodó primitív kommentezés az egyik formája.

19

smirgli
2009-11-29 10:26:08

talon,18: Kommentelés blogokhoz Nietzsche idejében nem létezett. Tehát az ő értékelése mégsem annyira egyetemes terjedelmű. (Mne-hez)

20

Mne
2009-11-29 10:48:19

19, smirgli: nem a terjedelméről van szó. Sok új körülményről nem szólhatott. Amiről viszont szólt, az ma is érvényes.

21

smirgli
2009-11-29 13:10:14

Nietzsche idején a masszív, hazugságokat sulykoló propagandát még kevéssé alkalmazták. Totális rezsimek terjesztették el. Közvetett, kifinomultnak látszó módszereivel kurrens összeesküvés-elméletekben is találkozhatunk.

22

talon
2009-11-29 16:00:37

Ide illik, amit mosómasa mosodájában láttam egy szép Radnóti tanulmányban: „És mégse hagyj el karcsu Ész!/ ne éljek esztelen. / Ne hagyj el meggyalázott, / édes Értelem.”

23

Mne
2009-11-29 17:49:51

talon, 22: Költői felkiáltás a baljós jövő előérzetében. Amit viszont Nietzschétől idéztem, az nem a költészetéhez tartozott: életbölcsesség szülte aforizmák a politológia köréből.

24

El Fascismo
2009-11-29 18:06:31

Nietzsche az Auróra egyik szövegében azt írja: a zsidók vagy uralkodni fognak Európában, vagy elveszítik azt, mint ahogyan ôseik elvesztették Egyiptomot.

Mne

Tényleg mondott érdekeset ez a Nietzsche.:)

25

talon
2009-11-29 18:22:35

23, Mne:"a politológia köréből." Annyi pártkortes és nívótlan agitátor nevezi magát politológusnak, hogy jobban kedvelem a politika-tudomány elnevezést. Régen csak figyeltem ezt a teret: akkor itt egyetlen egy professzionális képzettségű és tudású politikatudós működött, de ő elment. (M)

26

El Fascismo
2009-11-29 18:30:05

talon

Miért nem beszélsz inkább saját magáról főcenzorsága?

27

Mne
2009-11-29 18:32:04

talon, 25: Ugyanott írja: " Óvatosság az idézetben. A fiatal írók nem tudják, hogy a jó kifejezés, a jó gondolat csak a hozzá hasonlók között hangzik jól... Minden szó, minden gondolat csak a saját társaságában akar élni: ez a választékos stílus morálja." Persze, nem minden szinten van szükség választékos stílusra.

28

Mne
2009-11-29 19:07:56

Bevilágítja a történelmet N. aforizmája: "A vas kényszerűség olyan dolog, amelyről az emberek a történelem folyamán belátják, hogy se nem vas, se nem kényszerű." - Némely mostani agitátor mégis azt bizonygatja, hogy egy bizonyos eseménynek feltétlenül be kellett következnie.

29

Mne
2009-11-29 19:21:41

Alkotói teljességének korszakában N. a tudomány álláspontjáról bírálta a misztikus, ezoterikus, romantikus, szélső nacionalista, fajgyűlölő ködösítéseket. "Az ember elkényeztetheti magát a fogalmak világossága dolgában is: milyen utálatos lesz akkor a félhomályossal, ködössel, erőlködővel, sejtelmessel való érintkezés! Milyen nevetségesen és mégsem vidítóan hat örökös röpködésük és kapkodásuk, mellyel mégse tudnak sem röpülni, sem megfogni valamit!"
Személyes tragédiája, hogy amikor elméje kezdett elborulni, maga is kreált zavaros kategóriákat.

30

smirgli
2009-11-29 19:48:15

Előkotortam az aforizmákat, mert én is kedvet kaptam Nietzschéhez. A polmarketing eredményes nyomulásáról ezt találtam bennük: " A féltudás győzedelmesebb, mint az egész tudás: egyszerűbbnek tudja a dolgokat, mint amilyenek s ezért megfoghatóbban és meggyőzőbben alkotja meg róluk a véleményét."

31

talon
2009-11-29 20:10:15

Féltudás ellen ne harcoljon egy másik féltudás sem, mert a kettő szorzata negyed tudás lesz!

32

smirgli
2009-11-29 20:20:28

talon, 31: Nem muszáj harcolniuk. Ha ugyanazt a féligazságot hiszik, akkor nagyon jól elvannak egymással.

33

talon
2009-11-29 20:32:15

smirgli: Az igaz. És együttesen elárasztják a teret infantilis pártpropagandával.

34

Mne
2009-11-29 20:45:11

talon,33: Az elárasztáshoz: idevágó N. gondolata: "Háromféle gondolkozók. Vannak buzogó, folydogáló, csepegő ásványvizes források s ennek megfelelően háromféle gondolkozók. A laikus vizük bősége szerint becsüli őket, a hozzáértő vizük tartalma szerint, szóval aszerint, ami éppen nem víz bennük."

35

Mne
2009-11-29 20:51:17

A megrögzött eszmeiségű, merev kategóriákban gondolkodó emberek számára pedig ez Nietzsche útravalója:
"Az igazság nem tűr isteneket maga mellett. Az igazságban való hit az összes eddig hitt igazságokban való kétkedéssel kezdődik."

36

talon
2009-12-06 20:47:53

9. smirgli: "A közvetett, irodalmi módszereket is használó irányzatosság" - ez jellemzi a burkolt agitációt. Annak fő célja politikai. Valódi irodalmár egy perc alatt kiszűri az ilyesmit. A blogversenyben nem is kriptokorteseket díjaztak.

37

kalas
2009-12-06 22:58:14

talon, 36: Igaz, ami igaz: a korteskedés olykor az irodalom mögé bújik, az újpogányság meg a kereszt mögé. Mindkettő az ellentéte mögé, hogy nehezebb legyen felismerni.

38

talon
2009-12-07 09:46:38

kalas, 37: A kis OsZkár- díjas viszont ilyen kultúrmáz nélküli portékát terjesztett, nem is lesz polgári jelölt Edelényben. Azért találhat más támogatókat a tíz százaléknyi szimplabugris körből.