HTML

memo

Akinek nincs múltja, annak jövője sincs. Ha egy közösség nem akar emlékezni, megismétli a múlt hibáit. A gyakorlati ismereteket általánosítják a szakmák, végső soron a kutatások és a humán tudás. Az élet szépségéről énekelnek a múzsák, akiknek anyja az emlékezés.

Friss topikok

Címkék

Földes Károly előszava a kutatásról

2014.04.26. 20:46 Minnesota

A második „Iratismertetés” -ben: http://ismeretvadasz.blog.hu/2014/04/05/iratismertetes2
hozzászólásban említettem a Kalassó listáján talált egyik munkát: „A gazdaság mint emberi jelenség kutatásának rendező elvei” Összefoglaló koncepció, 9 p. 1989." Ezt előszónak tömörítve megleltem a következő könyvben: „Kelet-Európa hanyatlásának társadalmi kórokozói” 88 p. MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Tőkegazdasági Osztály: Földes Károly, Ördög Miklós, Szira Tamás. Szerk.: Földes K. 1990. Mint kiderült, a könyv a Társadalmi átalakulás pályázati projekt keretében készült.

Az előszó a tudományos kutatás jellegét a következő pontokba foglalja (rövidítem).

1. A megismerésnek a kérdezéstől a tudásig, a kiindulóponttól a következtetésig, a hipotézistől a bizonyításig vezető útja nincs közvetlen vonatkozásban tudományon kívüli érdekekkel. Magukat az érdekeket is érdekmentességre törekedve kell tanulmányoznia, minden irányban nyitott, egyszersmind kritikus módon.

2. A kutatási cselekmények szempontjából egyetlen nagy rendszer sem kielégítő. Ezeknek a valóban szakmai-analitikus eredményeit kell felhasználni. Nem az értékrend hiányára kell törekedni, hanem arra, hogy az a pozitív megismeréssel összhangban alakuljon és ne torzítsa annak eredményeit.

3. A kutatók szellemi függetlenségének megfelelően a kutatáson belül csak annak saját prioritásai érvényesülhetnek. A kutatás tehát semmi esetre sem lehet pártos. A pártok programja és tevékenysége is lehet a megismerés tárgya, de nem befolyásolhatja annak módszereit és eredményeit.

4. A társadalmi létfenntartáshoz nélkülözhetetlenek a látszólag önmagáért folytatott megismerés műveletei. Ezek irányát és következtetéseit a politika nem írhatja elő, ellenben a kutatás feltárhatja a politikai lehetőségek tartományát.

5. A szakmai elmélet nem rendelhető alá semmilyen ideológiának. Ezzel szemben az ideológiának, ha valódi tudásnak kívánja magát tekinteni, le kell mondania a szakmailag hibás tételeiről.

Mindez leginkább akkor érvényesíthető, „amikor a hatalompolitika áradata visszakerül a maga természetes medrébe”.

26 komment

Címkék: előszó

A bejegyzés trackback címe:

https://memoriterblog.blog.hu/api/trackback/id/tr966091796

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2014.04.27. 09:23:24

Előbbi felkiáltásom a helyes törekvésnek és tömör, lényegre összpontosító kifejezésének szól. Ám ez részben ideál, ami nem mindig valósul meg.

Minnesota 2014.04.27. 16:15:09

A poszt 4.pontjából kihagytam, hogy a látszólag öncélú kutatás "közvetett hatást gyakorol a társadalom többi részére, de művelőinek egy része közvetlen hatásokat is kifejthet. Tudományos eredményeiket ez nem növeli, vagy csökkenti, mint ahogy egy vers esztétikai értéke sem attól függ, hogy van-e benne állásfoglalás közéleti problémákról."

kalassó 2014.04.27. 19:43:43

A közvetett hatásról majd' negyedszázad elteltével sem változott a véleménye. Legalábbis az utolsó posztjához fűzött észrevételemre adott válasza szerint.
Italo Romano 2014.04.07. 21:41:28
...
"@kalassó: a szakmai témákat sem légüres térben dolgozzák ki. A kutatás persze csak áttételesen hat a többi tevékenységre, köztük a politikára..."

retimadar 2014.04.27. 21:47:00

Az idézett könyv első fejezetéhez Földes csak átdolgozott egy korábbi változatot, amit a Tőkegazdasági projekt keretében írt (maga mondta). Önmagában nem közölhette volna az új projekt (Társadalmi átalakulás) részeként. De itt két társszerzővel egy új könyvet állított össze. Az Előszó ehhez készült.

kalassó 2014.04.28. 18:49:19

@retimadar: Az a könyv a legutóbbi bejegyzésed értelmében csak az egyike a "Társadalmi átalakulás..." projekt eredményeit összefoglaló hét kötetnek. Jó lenne tudni, hogy a többi szerző köteteiből milyen publikációk készültek.

retimadar 2014.04.28. 20:53:45

@kalassó: Valószinüleg Gedeon Péter: Modernizáció és termelési mód, Gazdaság 1989/1 ebben a projektben készült, szintúgy Balogh István: A forradalmi ész kritikája (Társtud.Int, 1990). könyve Kelet-Közép-európai fejezetének egy része. Utóbbi szerző egy későbbi műben Luhmannal is részletesen foglalkozott, de ezt a témát a Társadalmi átalakulás projektben Rott Nándor dolgozta ki, viszont az ő néhány publikációja az előző projekthez,(A tőke...komparatív elemzése) kapcsolódóan készült.

2014.04.29. 09:58:52

Az utóbb említett szerzőnél két ilyen művet sorolnak fel az irodalomjegyzékek:
A vagyonérdekeltség és a pénzügyi rendszer továbbfejlesztése - 1988 - KJK
Vagyonérdekeltség és pénzügyi mechanizmus - Kg.Szle 33 /1986
Hivatkozik is a tőkegazdasági projekthez való kapcsolóládásra.

Minnesota 2014.04.29. 14:16:13

@retimadar: Az első kettő által rokonszenvezően, ha nem is kritikátlanul tárgyalt/ismertetett gazdasági koncepciók ellentétesek a kutatásvezető nézetével, ennek ellenére elősegíti tanulmányaik elkészítését. Ezzel is sokoldalúbbá, átfogóbbá teszi a projektet.

2014.04.29. 21:49:00

A közreműködők különböző irányultsága hasznos, a színvonal-követelmények betartása mellett. Márpedig itt, a jelek szerint, magas kaliberű szerzők ténykedtek. Ne kérjük el az ő munkáikról szóló lektori véleményeket is?

2014.04.30. 09:16:33

Még egy közreműködőnek a projektben folytatott kutatásán alapuló könyve:"A múltat végképp eltörölni"? Szerző: Fodor Gábor (újságíró,szerk., nem a politikus).

smirgliműhely 2014.04.30. 17:59:29

A kutatási beszámoló külön kötetét állította össze Hegedűs András. Fejtegette az akkor még betiltott Fehér-Heller-Márkus könyv gondolatait és eredeti elemzést közölt a magyar válság szociológiai okairól. Köztük kiemelte a bürokrácia szerepét.

smirgliműhely 2014.04.30. 21:11:01

Persze az akkor ideológiailag elítélt Bence-Kiss-Márkus könyvet is ismertette és egyetértett a benne foglalt Marx-kritikával. A bürokráciát szigorú népi kontroll alatt tartó, humánus rendszert tartotta volna szocialistának.

Minnesota 2014.05.01. 19:11:08

büyük 2014.04.29. 21:49:00
(A közreműködőkről:)"Ne kérjük el az ő munkáikról szóló lektori véleményeket is?"
Ne kérjük el, nem résztvevői az itteni beszélgetéseknek. Kívülálló számára színvonaluk elismeréseként elegendő, hogy a tanulmányaik könyv formában megjelentek.

Karolus 2014.05.02. 12:55:34

A posztban ismertetett szöveg nemcsak az illető könyv, hanem az egész projektet bevezető előszónak is megfelelne.

Minnesota 2014.05.02. 19:30:23

@Karolus: Feltételezésedet alátámasztják az Előszónak a vizsgálat tárgyáról közölt megfontolásai (rövidítve): 1. A társadalom külön szakmák által tanulmányozott funkcióiban az egész organizmus ad magáról életjelt.
2. A tények különféle jelentést hordozhatnak, de a valóban igazolt tényítéletek maradandóan érvényesek.
3. Az emberi jelenség alap-adottságait egyetlen létezési módban sem lehet büntetlenül áthágni.
4. Mint ahogy az ember pszicho-fiziológiai egység, a társadalom gazdasági-kulturális organizmus.

smirgliműhely 2014.05.03. 11:02:51

A projekt Hegedűs-kötete is megjelent: "Oknyomozás válságügyben" 1990, KJK. Szövege szerint a projektben 1988-ig készült el. Feltárta a szociális valóság egyes mélyrétegeit, bizonyára tévedett is. Bírálták a vezető reformpolitikusok, akik viszont egyetlen szociológiai tanulmányt sem írtak. Addig az időpontig, 1960-tól számítva Hegedűsnek önállóan vagy társszerzővel 13 magyar és 20 idegen nyelvű könyve, továbbá 60 cikke jelent meg.

retimadar 2014.05.04. 11:27:54

@smirgliműhely: "akik viszont egyetlen szociológiai tanulmányt sem írtak". Névemlítés itt felesleges is, fekvőbe nem rúgunk. Viszont Földes szerencsés kézzel rendelte meg a projektjébe Hegedűs késői és talán a legérettebb szociológiai munkáját, benne az ellenzéki rendszerkritikák összefoglalásával.

szénaboglya 2014.05.04. 19:29:37

@retimadar: A modern szociológiát Max Weber alapozta meg. A fenti posztban említett érdekmentes kutatás is weberi ihletésű. A megrendelésben ez is szerepet játszhatott.

retimadar 2014.05.05. 16:05:51

A 7 kötetes projekt tartalmát ismertettem: talon.blog.hu/2014/03/22/foldes_karoly_tarsadalomtani_kotetei
A második kötethez is előszót írt. Többek között megjegyezte, hogy az emberi létezés feltételeinek "csak bizonyos vonatkozásai helyezkednek el a társadalmi formációk kereteiben." Vagyis, nem minden a rendszer.

retimadar 2014.05.05. 16:07:14

@szénaboglya: a korábbi, tőkekutatási projekt modernizációs kötete is weberi kategóriákban íródott.

kalassó 2014.05.06. 12:11:21

@retimadar: Igen. Abban a kötetben van Ágh Attila tanulmánya a modernizáció eltérő útjairól a kontinens keleti és nyugati részében.

retimadar 2014.05.08. 14:59:08

Az említett második kötethez írt előszóból legalább ennyire fontos az, ami az elmúlt és a jövő rendszerekről szóló tudást illeti. "A történelmet sem ismerjük eléggé. A jövőről való tudás és nemtudás keverékében az utóbbi aránya sokkal nagyobb." (T.i. a nemtudásé.)

smirgliműhely 2014.05.08. 20:46:13

@retimadar: Ezzel megtámadta a hitet abban, hogy a kapitalizmus után szükségszerű a szocializmus. Mint ahogy a poszt 2. pontja szerint megtámadta a nagy rendszerek, köztük a marxizmus szerepét a kutatásokban.

szénaboglya 2014.05.09. 15:10:57

@retimadar: A kétféle nemtudás részben összefügg. A jövőről azért IS vagyunk tudatlanabbak, mint a múltról, mert a múltat sem ismerjük eléggé. De még egy (elképzelt) 100%-os történetismeret mellett sem jósolhatnánk meg, hogy mit hoz a jövő.

Minnesota 2014.07.23. 21:17:57

A szerző válaszolt a munkáira vonatkozó véleményekről érdeklődő kérdésekre,legutóbb:
ismeretvadasz.blog.hu/2014/07/13/iratismertetes_278
süti beállítások módosítása