A múlt év tavaszán hosszabb tanulóköri eszmecserét folytattunk a most létező hatalomról. Nem az államtanban szokásos elméleti fogalmakról volt szó, hanem a mai uralomról, ami önmagát rendszerként határozta meg. Néhány kiragadott részlet következik a korábbi szolgáltatónál érvényes nickek alatt. Az enyém ott Mne volt, rétimadáré Talon, a többieké a mostanihoz hasonló. A hozzászólások első negyede utáni összegezésemmel kezdem.

Mne
2012-03-19 12:10:16

Következtetéseket vonok le, megköszönve a kommenteket, melyek hasonló meggondolásokat tartalmaznak: 1. Rendszerünk: oligarchia, vagyis kevesek uralma, mely a saját érdekét a nemzet érdeke elé helyezi. 2. Retrográd jellegű: a szabadságjogokat korlátozva, '44 előtti közéleti működéseket restaurálgat, ha már a francia forradalom előtti ancien régime-t nem is képes feltámasztani. 3. Politikai ideológiája kendőzetlenül radikális, eldobta a mérsékelt választók elcsábítására korábban használt leplező fordulatokat. 4. Kitüntetett társadalmi bázisa a minden eszközzel magának kaparó, tollasodó helyi, vidéki nagyvállalkozó réteg és az abból kinövő, vagy machinációkból meggazdagodó hazai nagytőke. 5. Kulturális térfoglalása a vásári demagógiát is alkalmazó kormánypropaganda terjesztését szolgálja. 6. Államosító törekvései a gazdasági őrségváltást és minél több pártkarrierista, kurzuslovag jól fizetett állásokba helyezését segítik elő. 7. Az új uralkodó osztály pozícióit alkotmányos erejű kétharmados törvények szilárdítják meg. Ezek hivatkozási pontja, végső jogforrása az alaptörvény. 8. Az utóbbi szedett-vedett dokumentum elfogadottságát a rezsim élet-halál kérdésnek tekinti, és kétségbeesetten védelmezi az európai normákat számon kérő hazai és külföldi, jobb és baloldali bírálatokkal szemben.

(Később így folytattam:)

Mne
2012-03-20 18:16:36

Mindezzel együtt láthatók a kormányzat racionális lépései, melyek a társadalmi ellátó rendszerek korszerűsítésére, a visszaéléseket lehetővé tevő kiskapuk bezárására, az államháztartás rendbe tételére irányulnak. A gazdasági növekedés serkentése, a vállalkozások ösztönzése, az uniós források minél teljesebb felhasználása is hasznos célkitűzés. A rendszerváltás óta történt modernizációs lépéseket jelenleg újabbak követik ugyanezen az úton, cáfolva ezzel a mindenféle folytonosság tagadását sulykoló hazug retorikát.

Kalas erre reagált:
2012-03-21 09:55:52

Kutatók nem ellenezhetik a kormány racionális lépéseit. Amikor valakik az egyik lábat premodern irányába húzzák, a másik lábat pedig, ezzel ellentétesen, a modernitás felé, akkor iszonyú feszültség támad, és előbb-utóbb szétszakadhat az egész szervezet!

Carolus
2012-03-27 21:44:17

… idézte az egyik vezető vallomását. „Persze, hogy a kormány erőszakos. Mozgástér az nem úgy lesz, hogy szépen kérjük, azt csak erővel lehet teremteni.”
Ezt az erőszakos magatartást is hozzá tenném Mne nyolc pontjához. Együtt jár az akarat szerepét eltúlzó voluntarizmussal.

Mne
2012-03-29 10:23:37

Az 1. pontot variálja a több oligarchikus érdekcsoport egymással szembeni huzakodása. A pártoligarchia és a nagy üzleti szereplők között sincs direkt áttétel. A hazai nagytőke persze az állami megrendelések és kivételezések köldökzsinórján lóg. A 6. pontot értelmezi a racionális lépéseket elismerő kommentem.. A legtöbb falusi település iskolafenntartása ellehetetlenült, az államosítás itt reális megoldás. Azt nem kellett volna a nagyvárosokban mindenütt alkalmazni.

smirgli
2012-03-29 12:43:23

A szolgalelkű közjogiakról se feledkezzünk meg. Az elnöki bemutatkozás értelmetlen hadováját, ars politikáját azon nyomban lelepleztem. Semmi baja nem lett, pedig nagyon ártott a nemzetnek a magatartása. Ha az utóbbihoz hasonlítjuk, most egy cseresznyemagon bukott el.

Mne
2012-03-29 16:07:30

smirgli
"A szolgalelkű közjogiakról"... Vagyis az államhatalom autonómiával felruházott testületeinek élére kihelyezett bólogatókról. Lásd még: "Az alattvaló", Heinrich Manntól. - Carolus már úgyis javasolt egy újabb, kilencedik pontot az én nyolcas listámhoz. A tiéd lesz a tizedik: alattvalói lelkületű személyek kinevezése a kormányzással szembeni ellensúlyt fenntartani hivatott intézményekbe.

Mne
2012-03-30 16:50:54

smirgli
Magad is megjelölted azonban Schmitt akkori beszédének értelmes hadovát tartalmazó részeit. Az alkotmánytervezetnek nemcsak a súlyos negatívumait bíráltad, hanem az európai jogrendet tükröző tételeit is elismerted. Én pedig, fentebb [28] a jelenlegi gyakorlat racionális elemeire mutattam rá. Egyszerű lenne az elemző dolga, ha minden fekete, vagy minden fehér volna. (Nézd csak, még rímel is. :))

kalas
2012-03-31 13:02:32

Egyenként vizsgálandók a rezsim ismérvei az immár tízes lista különböző tengelyei mentén. De a tanulóköri műhelyhez még közelebb áll egy 11. dimenzió, ami az ortegai elmélet most közzétett ismertetéséből is következik: képes volt-e a rezsim akkora tudást, szellemi kapacitást mozgósítani, hogy korszakváltási célt merhetett kitűzni.

smirgli
2012-03-31 19:58:31

kalas
Valószínüleg a 11. dimenzióra érdemes koncentrálni. Ezen belül arra, hogy van-e érvényes szellemi kompetencia a mai politikai kurzus mögött.

talon
2012-05-21 21:54:27

Mne, 24 Szilágyi Ákos követ téged:......

A 24. kommented után két hónappal írta (NOL 05.21.) …: "Aki tehát oligarchákat keres, annak nem az üzleti életben, még csak nem is a hegemón párt gazdasági hátországában, hanem magában ebben a pártban kell kutakodnia...a kizárólagos uralomra épülő új közjogi rendszer eleve oligarchikus uralmat feltételez, minden egyéb jellegzetessége ebből következik. Az oligarchikusan felépülő, központosított hatalom korántsem csak a demokratikus ellensúlyokat és fékeket iktatja ki üzemmenetéből, hanem minden ellenhatalmat, autonómiát, külső és belső ellenerőt."

kalas
2012-05-24 16:29:33

Megismétlem (az előbbi) kérdésemet: képes volt-e a rezsim akkora tudást, szellemi kapacitást mozgósítani, hogy korszakváltási célt merhetett kitűzni? A rezsim magva, az azt irányító politikai oligarchia erre nem volt képes. Elégtelen felkészültségükből eredő döntéseik nívótlanságát még alul is múlja az általuk kézivezérelt közmédia.

talon
2012-05-25 21:52:32

Fontosabb, hogy javult-e vagy romlott a következő adat. Utolsó létminimum-számítását 2010-ben tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal, s a számított értékek alapján a lakosság 37 százaléka, azaz 3,7 millió ember él létminimum alatt. (Ez egy főre vetítve 2010-ben átlagosan 64 ezer forint volt.) Újabb statisztikai megfigyelések szerint ma már négymillió ember tartozik ebbe a körbe.

A vita teljes anyaga: http://memoriterblog.blog.hu/2012/03/17/a_birosagokrol