HTML

memo

Akinek nincs múltja, annak jövője sincs. Ha egy közösség nem akar emlékezni, megismétli a múlt hibáit. A gyakorlati ismereteket általánosítják a szakmák, végső soron a kutatások és a humán tudás. Az élet szépségéről énekelnek a múzsák, akiknek anyja az emlékezés.

Friss topikok

Címkék

Nekem minden sikerült az életben

2011.01.21. 21:17 Minnesota

Harmonikus világomban teljes biztonságban érzem magam. Lelkem mosolyog. Boldog vagyok. Végtelen jóindulat és szeretet lakozik bennem. Ezt osztja meg veled a nevetésem. Nézd csak meg a fényképemet!
 

Szólj hozzá!

Címkék: jóindulat

Alkotmányunk vázlata: nem papírrongy (frissítve)

2010.12.18. 08:40 Minnesota

Mindenkit joggal érdekelhet hazánk készülő alaptörvénye.

Magyarország alkotmányának szabályozási elveit (2010. december 2.) rövidítve ismertetem, a két alternatív megoldás közül az „A” változatra szorítkozva. Az újszerű, továbbá a régivel a folytonosságot kihangsúlyozó mondatokat vastag betűkkel emeltem ki. A kiemelés tehát nem fontosság szerint történt.

Kisebb, részben jogkorlátozó változtatásokat leszámítva, az „A” változat tételes törzsszövegének lényeges tartalma megegyezik a jelenleg hatályos alaptörvény tartalmával, új fogalmazású kiadásban. A másik verzió strukturális, erősebben vitatható, olykor kétes értékű módosításokat tartalmaz, de önmagukban ezek az alaktani újítások sem vezetnek az államrend politikai természetének gyökeres átalakulásához. Az én szempontomból az a lényeges, hogy az Alkotmány tételes részének vázlata az általam korábban és legutóbb ismertetett általános és európai emberjogi alapelvek keretén belül marad. Sőt, azokat kiemelt normaként kezeli, csakúgy, mint a jelenleg hatályos alkotmány. Ugyanaz az alaptörvény természetesen többféle tartalommal érvényesülhet a különböző hatalmi és egyéb érdekeknek megfelelő sarkalatos törvények szerint, de erről már nem a dokumentum szövege tehet.

Az előző mondathoz kapcsolódik az alábbi

Frissítés

Nem lehet, steril körülményeket feltételezve, csak az Alkotmány betűjét vizsgálni, a ténylegesen megvalósuló hatalmi törekvéseket figyelmen kívül hagyva. Máris a szép alapelveknek sokban ellentmondó gyakorlat alakul ki: a hatósági jellegű, szoros médiakontroll, a különleges bankadó, a legnagyobb multikra kivetett sarcok, a magánnyugdíjpénztárak „kötelező" állományának kisajátítása, az időben visszaható törvénykezés. Meggyengül, összeomlik a hatalom ellenőrzése. Lásd: a Költségvetési Tanács likvidálása, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának küszöbön álló, kormánypárti átszervezése, az Alkotmánybíróság illetékességének durva megcsonkítása.

Amit Helmut Schmidt a minap mondott, annak a szelleme hiányzik a fenti tervezetből. " Közösen vagyunk a felvilágosodás gyermekei. Államainkat elválasztottuk egyházainktól és vallási közösségeinktől. Államainkon belül mindnyájan megteremtettük a hatalommegosztás rendszerét. Együttesen meg vagyunk győződve a parlamenti demokrácia előnyeiről." Ahol a hatalom megosztása teljesen formálissá válik, ott sok minden megtörténhet.

A máshol emlegetett "papírrongy" alaptörvényt is be lehetne betonozni. De itt nem erről van szó. Olyan általánosságokat hagynak az alkotmányban, melyeket szinte tetszés szerint ki lehet tölteni a hatalomnak megfelelő sarkalatos és egyéb törvények révén. Ennélfogva, azok alkotmányellenessége aligha merül fel. Ha mégis, mindig akad szolgálatkész prókátor, aki bebizonyítja, hogy minden a legnagyobb rendben van.

Egyetlen ellensúly maradna: a nyilvánosság. A média kincstári megrendszabályozása ezt a hézagot hivatott megszüntetni.

Erkölcsi és egyéb normák betartása joggal megkövetelhető a médiumoktól. Ám csak tekintélyelvű rendszerekben szokás bíróság helyett hatóságot felruházni a jog kikényszerítésével. Ez könnyen felhasználható az állami médiumok totális kormánypropagandájával szembeni ellenvélemények elhallgattatására.

(Eddig a frissítés.)

 


(A szabályozási elvek bevezetése leszögezi, hogy az alkotmány Magyarország legfontosabb jogforrása, melyben az államszervezet szabályai közül is csak a legfőbb, kiemelkedő jelentőségű rendelkezések kaphatnak helyet. Az alkotmány legünnepélyesebb része a praeambulum, vagyis előbeszéd.)


PRAEAMBULUM
Az alkotmány praeambuluma utaljon legfontosabb alapértékeinkre, a demokrácia, a jogállamiság és az alkotmányosság értékeire. Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Ezzel kapcsolatban utaljon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. Utaljon továbbá a szabadság és a társadalmi szolidaritás eszméjére, és említse kiemelkedő szabadságmozgalmainkat is.
A nemzet az Országgyűlés, mint az alkotmányozó hatalom letéteményese által Magyarország Alkotmányaként megállapítja, és elrendeli mindazt, amit a következő rendelkezések tartalmaznak.
Alapvető rendelkezések
1.
Magyarországon minden hatalom forrása a politikai nemzet, azaz a nép, melynek egymásért felelősséggel tartozó tagjai egyenlő és elidegeníthetetlen méltósággal bírnak. Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki. A nemzet hatalmával választott képviselői útján, illetve kivételes esetekben közvetlenül él. Magyarország felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.
2.
Magyarország a hatalommegosztás elvén nyugvó független, demokratikus jogállam. Államformája köztársaság. Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.
3.
Magyarország nemzeti jelképei a címere, a nemzeti zászlaja, az állami lobogója és a himnusz. A címer hegyes talpú, hasított, tölgyfalombokkal övezett pajzs; első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt; a pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Az állami lobogó a nemzeti zászló három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávja, fehér sávjában a címerrel. A himnusz Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. A nemzet ünnepei március 15-e, az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, augusztus 20-a, Szent István király és az államalapítás ünnepe, amely hivatalos állami ünnep, valamint október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének napja. Magyarország fővárosa Budapest.
4.
Az Alkotmány Magyarország alaptörvénye, rendelkezései és az alkotmányos jog szabályai mindenkire kötelezőek. Jogszabály alkotására csak az alkotmány adhat felhatalmazást. A jogalkotás rendjéről sarkalatos törvény, a törvényalkotásról az Országgyűlés Házszabálya rendelkezik.
5.
Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében, ezért az Európai Unió szuverén tagjaként, az ebből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben megerősített és kihirdetett nemzetközi szerződés alapján egyes, az Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is.
6.
Magyarország együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével, nemzetével és országával, elutasítja a háborút, mint a viták megoldásának eszközét, és tartózkodik más államok függetlensége vagy területi épsége ellen irányuló erőszak alkalmazásától, illetőleg az erőszakkal való fenyegetéstől. Elfogadja ezért a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait, biztosítja továbbá vállalt nemzetközi jogi kötelezettségei és saját joga közötti összhangját.
7.
Az Alkotmány elismeri minden ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen szabadságát és alapvető jogait, kiemelt védelemben részesíti a házasságot, mint a férfi és a nő legalapvetőbb és legtermészetesebb közösségét és az ezen alapuló családot. A szabadság, az alapvető jogok, a házasság és a család tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.
8.
Az alapvető jogok kötelezettségekkel és felelősséggel járnak. Gyakorlásuk szabályait törvény állapítja meg, amely lényeges tartalmukat nem korlátozhatja. Ha az Alkotmány kivételt nem tesz, az alapvető jogok korlátozásának mások jó hírneve vagy más alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében, e célok eléréséhez szükséges mértékben lehet helye. Az alapvető jogokat nem lehet úgy értelmezni, hogy az bárki számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely más zaklatására, jogainak és szabadságának megsértésére vagy az Alkotmányban meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.
9.
Az emberi, illetve az állampolgári jogok bármely megkülönböztetés, így különösen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül mindenkit megilletnek; az emberek ilyen megkülönböztetését a törvény bünteti. A férfiak és a nők egyenjogúak.
10.
Minden gyermeket megillet a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás. A szülőket megilleti az a jog, hogy a gyermeküknek adandó nevelést megválasszák; a szülők, gondviselők kötelesek kiskorú gyermekük neveléséről és taníttatásáról gondoskodni. A családok, valamint az anyák és gyermekek támogatásáról és védelméről, törvényben kell rendelkezni.
11.
A magyar állam tulajdonáról, mint nemzeti vagyonról a kizárólagos állami tulajdonba tartozó elidegeníthetetlen kincstári vagyontárgyakról, valamint a kizárólagos állami tevékenység köréről törvény rendelkezik. A közvagyon és közpénzek rendeltetése a közérdek szolgálata, a közszükségletek kielégítése, ez azonban nem csökkentheti a nemzet jövendő generációinak lehetőségét arra, hogy saját szükségleteiket majd kielégítsék. Az állam gazdálkodó szervezetei a közpénzekkel és a saját közvagyonnal a törvények előírása szerint hatékonyan kötelesek gazdálkodni, ezért elszámolási felelősséggel tartoznak. Az állami feladatok ellátása érdekében állami pénzügyi rendszer működik.
 
ALAPVETŐ JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK
 
Az Alkotmány tartalmazza valamennyi, a jelenlegi alkotmányban foglalt alapvető emberi és állampolgári jogot. Ennek megfelelően:
1.
Alapvető emberi jogként minden ember életét, fogantatásától kezdve védelem illeti meg. Az emberi élet és méltóság sérthetetlen.
2.
Mindenkit megillet a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog. Szabadságától senkit sem lehet megfosztani csak törvényben meghatározott okokból és eljárás alapján.
A törvény előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz, a védelem és a jogorvoslat jogához. Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. Senkit sem lehet büntető ítélettel sújtani olyan cselekmény miatt, mely az elkövetéskor nem volt bűncselekmény.
Mindenkit megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely megválasztásának szabadsága.
Mindenkit megillet a jó hírnévhez, magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog.
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára, azaz hogy vallását és más meggyőződését szabadon megválassza és megváltoztassa, valamint hogy vallását vagy meggyőződését akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy a magánéletben vallásos cselekmények, szertartások végzése útján, vagy egyéb módon kinyilváníthassa, kinyilvánítását mellőzhesse, gyakorolhassa vagy taníthassa. Az egyházak és vallási közösségek önállóak. Az állam és a vallási közösségek, egyházak működését, az egyházak állami elismerését és nyilvántartását sarkalatos törvény szabályozza.
(Megjegyzem, nagy hiba volt az elvek közül kihagyni az államszervezet és a vallási szervezetek közti viszony lényegének elvi meghatározását. A kettő összefonódása fölött eljárt az idő. Szétválasztásuknak van egy minimuma, lehetséges egy közepes mértéke, vagy maximális mértéke, mint Franciaországban és az USÁ-ban. A választás számos meggondolástól függ, de nem lehet úgy tenni, mintha ez a probléma nem létezne, vagy nem az alkotmány illetékességébe tartozna.)


Mindenkinek joga van a szólás és véleménynyilvánítás szabadságára, a közérdekű adatok megismerésére.
Az Alkotmány védi a sajtószabadságot és a tájékoztatáshoz való szabadságot, melyekkel kapcsolatos alkotmányos biztosítékokat sarkalatos törvény szabályozza.
Az Alkotmány védi és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát. Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
Mindenkit megillet a gyülekezési és egyesülési jog, melyekkel kapcsolatos alkotmányos biztosítékokat sarkalatos törvény szabályozza. A pártok – amelyek közreműködnek a nemzet akaratának kialakításában és kinyilvánításában – az Alkotmány és a jogszabályok tiszteletben tartása mellett szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. Közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak. Törvény határozza meg azokat a tisztségeket, közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról ugyancsak sarkalatos törvény rendelkezik.
Mindenkit megillet az a jog, hogy egyedül vagy másokkal kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé.
3.
Mindenkit megillet a tulajdonhoz való jog, amely a tulajdonosra kötelezettséget is ró. Mindenkit megillet az a jog, hogy halála esetére tulajdonáról rendelkezzék, végintézkedés hiányában az öröklés rendjét törvény szabályozza. Ez utóbbi alapján történő öröklésre elsősorban törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással egyenes ági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók, és a házastárs jogosult, az állam és más személyek csak ezek hiányában. Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, másként korlátozni közérdekből, törvényben szabályozott esetekben és módon lehet, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett.
Az Alkotmány elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát, ennek érdekében a köz- és magántulajdont egyenjogú és egyenlő védelemben részesíti.
4.
Mindenkinek joga van munkája és foglalkozása szabad megválasztásához. Az Alkotmány fogalmazza meg államcélként a magyar állampolgárok munkához való jogának elősegítését. Mindenkinek joga van munkájáért arányosan a másokéval egyenlő bérhez, a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz. Mindenkinek joga van gazdasági és társadalmi érdekvédelmi szervezet alakításához, illetve ahhoz való csatlakozáshoz. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvényben meghatározott foglalkozások kivételével és törvényben meghatározott feltételek mellett a munkavégzést megtagadja.
Mindenkinek joga van az egészséges környezethez, ezért mindenkinek kötelessége is az élő és élettelen környezet óvása. A testi és lelki egészség biztosítása érdekében az állam törvény alapján gondoskodik a munkavédelemről, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezéséről, a sportolás és rendszeres testedzés biztosításáról, valamint az épített és természetes környezet védelméről.
5.
Minden magyar állampolgárt megilletik az alapvető állampolgári jogok.
Senkit sem lehet magyar állampolgárságától önkényesen megfosztani vagy magyar állampolgárt Magyarország területéről kiutasítani. A magyar állampolgárt megilleti a külföldről való hazatérés joga. Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt Magyarország védelmét élvezze. Az állampolgárságról sarkalatos törvény rendelkezik. Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.
Minden magyar állampolgárt sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén megilleti a választójog, továbbá minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen.
Minden magyar állampolgárt megilleti a nemzeti és etnikai kisebbségi státushoz való jog. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek a nemzet hatalmának részeseiként joguk van kollektív részvételre a közéletben, saját kultúrájuk ápolásához, anyanyelvük használatához, anyanyelvű oktatáshoz, a saját nyelven való névhasználathoz. Képviseletüket törvények biztosítják. A nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
A magyar állampolgároknak joguk van a szociális biztonsághoz, a művelődéshez való joghoz. Az Alkotmány – az egészséghez való joghoz hasonlóan – tartalmazza azokat az állami kötelezettségvállalásokat, melyek az Alkotmányban szereplő szociális és kulturális jogok érvényesülését előmozdítják.
Az Alkotmány államcélként rendelkezzék a rászorulókról történő gondoskodásról és az ifjúság védelmezéséről.
Az alapvető állampolgári jogok gyakorlásáról rendelkező törvények egyes alapvető állampolgári jog gyakorlását magyar állampolgársággal nem rendelkezőknek is biztosíthatja.
A magyar állam nemzetközi kötelezettségvállalásának megfelelően nem magyar állampolgároknak törvényben előírt feltételek esetén menedékjogot biztosít.
6.
Az Alkotmány állampolgári kötelezettségként tartalmazza a honvédelmi kötelezettséget, illetve a közteherviselés kötelezettségét azzal, hogy ez utóbbi nem csak magyar állampolgárokat terhelhet. A közteherviselési kötelezettségeket törvény szabályozza, a honvédelmi kötelezettség szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik.
7.
Rendkívüli állapot, szükségállapot, vagy sarkalatos törvényben megállapított más kivételes helyzet esetén rendkívüli jogrend lép életbe. A rendkívüli jogrend időszakában az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, vagy korlátozható, a hatalomgyakorlás módja az Alkotmánytól eltérően alakítható. Ezek és a rendkívüli jogrend egyéb részletes szabályait - ideértve a rendkívüli jogrend alapjául szolgáló állapot vagy más kivételes helyzet megszüntetését - sarkalatos törvény szabályozza.
Az államfő
1.
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett, s akinek személye sérthetetlen.
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, valamint politikai tisztséggel, megbízatással; a köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el.
A köztársasági elnök tiszteletdíjáról, kedvezményeiről, továbbá az őt megillető költségtérítés összegéről, személyének sérthetetlenségére tekintettel büntetőjogi védelméről az Országgyűlés külön, sarkalatos törvényben rendelkezik.
2.
Köztársasági elnökké az a magyar állampolgár legyen megválasztható, aki választójoggal rendelkezik, és a választás napjáig betölti harmincötödik életévét. A köztársasági elnököt legfeljebb egy alkalommal legyen lehetséges újraválasztani.
„A" változat:
A köztársasági elnököt az Országgyűlés választja meg öt évre a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint. A választást a megbízatás lejártát megelőzően legkorábban hatvan, legkésőbb harminc nappal kell megtartani.
 A köztársasági elnök megbízatása megszűnésére vonatkozó szabályok változtatást nem igényelnek.
 3.
Az államfő meglévő jelenlegi jogosítványai nem igényelnek alapvető változtatást. Így maradjanak fenn a köztársasági elnöknek az Országgyűléssel (általános választás kitűzése, alakuló ülés összehívása, részvétel, felszólalás az Országgyűlésben, rendkívüli ülés kezdeményezése, az Országgyűlés által elfogadott törvénnyel kapcsolatos vétójoga, valamint a törvények kihirdetéséről történő intézkedés, az Országgyűlés feloszlatása, népszavazás kezdeményezése), a Kormánnyal (javaslattétel a miniszterelnök személyére, miniszterek és államtitkárok kinevezése, felmentése), a külpolitikával (az állam képviselete, nemzetközi szerződések megkötése, nagykövetek, követek kinevezése), az igazságszolgáltatással (bírák, Kúria elnökének helyettese, a legfőbb ügyész helyettese kinevezése), az európai parlamenti választások kitűzésével, az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzésével, valamint az országos népszavazás időpontjának kitűzésével kapcsolatos jogosítványai.
Változatlanul tartozzanak az elnök jogkörébe az itt nem részletezett személyi döntésekkel kapcsolatos és egyéb jogosultságai, köztük a jelenlegi keretben megmaradó főparancsnoki tisztség.
Az Alkotmány a köztársasági elnök feladatainak és hatásköreinek részletes felsorolását követően tartalmazzon olyan klauzulát, amely lehetővé teszi a törvényhozó számára, hogy külön törvényben más feladatot és hatáskört is meghatározzon a köztársasági elnök számára. Az Alkotmány - hasonlóan a jelenlegi szabályozáshoz - szabályozza pontosan, hogy mely államfői aktusok érvényességéhez szükséges a miniszterelnöknek vagy valamelyik miniszternek az ellenjegyzése, és mely hatáskörök gyakorolhatók e nélkül. Érdemi változtatás e tekintetben sem szükséges. Az Alkotmányban kifejezett szabályként jelenjen meg az az alkotmánybírósági alkotmányértelmezés, melynek értelmében a köztársasági elnök a Kormány (a miniszterelnök, illetve a miniszter) előterjesztésének teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik, illetve az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná, illetve kitüntetésre vonatkozó javaslat esetén az az Alkotmány által védett értékeket sértené.
4.
Abban az esetben, ha a köztársasági elnök feladatai ellátásában átmenetileg akadályoztatva van, az akadályoztatás elhárultáig, vagy ha a köztársasági elnök megbízatása bármely okból idő előtt megszűnik, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig, a köztársasági elnök feladatai és hatáskörei vonatkozásában a jogköreit az Országgyűlés elnöke ... gyakorolja minden korlátozás nélkül. Az Országgyűlés elnöke ... a köztársasági elnököt helyettesítő időszakban képviselői jogait nem gyakorolja, az Országgyűlésben feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el.
Az államfő jogi felelősségre vonásának szabályai nem szorulnak változtatásra, de a jogi felelősségre vonás megindítását követő felelősségre vonási eljárás szabályairól külön törvényt kell alkotni.
 
A törvényhozó hatalom
Az Országgyűlés
 
A nép közvetett hatalomgyakorlásának legfőbb alkotmányos szerve az Országgyűlés, mely érvényre juttatja a népképviselet elvét és gyakorolja a törvényhozó hatalmat.
Az Országgyűlés szerepével és hatáskörével kapcsolatos szabályozás alapvető változtatást nem igényel. Ezek a hatáskörök az Alkotmányban nem sorolhatók fel kimerítően, így utalni kell arra, hogy az Országgyűlés hatáskörét törvények bővíthetik. Mindenképpen tartalmaznia kell az Alkotmánynak az Országgyűlésnek az Alkotmány megalkotására, a törvények hozatalára vonatkozó, illetve a legfontosabb közjogi méltóságok megválasztásával, a költségvetéssel, a kiemelkedően fontos nemzetközi szerződések megkötésével, a háborúról és békéről való döntéssel, a honvédség külföldön történő alkalmazásával és az ország szuverenitását érintő más katonai csapatmozgásokkal, a rendkívüli és a szükségállapot elrendelésével kapcsolatos hatáskörét. Kifejezetten tartalmazza azt is az Alkotmány, hogy az Országgyűlés dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésekben.
"A" változat:
Az Országgyűlés egykamarás, a népképviseleti elv szerint, általános, egyenlő, titkos és közvetlen választójog alapján négy évre választott testület.
 Az említett kérdéseket részleteiben rendező törvényt sarkalatos törvényként az Országgyűlés a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával fogadja el.
 (Képviselők jogállása)
"A" változat:
Az országgyűlési képviselő a szabad mandátum elve alapján látja el képviselői tevékenységét. Az egész nemzet képviseletében, a köz érdekében jár el, tevékenységére nézve nem utasítható. Az Országgyűlés integritásának védelmében a képviselőt mentelmi jog illeti meg. Ennek részleteiről és a képviselői jogállás egyéb szabályairól (ide értve az összeférhetetlenség szabályozását is) a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott sarkalatos törvény rendelkezik. A képviselői megbízatás megszűnésének eseteit változatlanul az Alkotmány tartalmazza.
"A" változat:
Az Országgyűlés szervezetére és működésére vonatkozó szabályok közül csak a legfontosabbak (pl. a tisztségviselők - az Országgyűlés elnöke, alelnökei, jegyzői – megnevezése, az Országgyűlés megbízatásának kezdete és megszűnése stb.) kerüljenek az Alkotmányban szabályozásra. Az Országgyűlés a működésének részleteit a jelenlévő képviselők kétharmadának többségével elfogadott Házszabályban szabályozza. A képviselőknek a törvényalkotással és a végrehajtó hatalom ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb jogait - a törvénykezdeményezést, az interpelláció és a kérdés jogát - továbbra is tartalmaznia kell az Alkotmánynak.
"A" változat:
Az Országgyűlés (képviselőház) feloszlatására vonatkozó szabályozás annyiban változik, hogy az Országgyűlés akkor oszlatható fel, ha tizenkét hónapon belül legalább három esetben vonja meg a Kormánytól a bizalmat, illetve, ha a költségvetést nem fogadja el. Változatlanul feloszlatható az Országgyűlés akkor, ha új miniszterelnök választása esetén az államfő által miniszterelnöknek javasolt személyt az első javaslat megtételétől számított negyven napon belül nem választja meg. Az Országgyűlés önfeloszlatására vonatkozó szabály változatlan marad. Az államfő jogosult az Országgyűlés feloszlatására kivételesen akkor is, ha az súlyos bizalomvesztés okából előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja. Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt is.
Az Országgyűlés az állami költségvetésről minden évben törvényt alkot. A törvényjavaslatot a Kormány nyújtja be az Országgyűlésnek. A költségvetésben érvényesíteni kell az áttekinthetőség és az ésszerű részletesség elvét. A költségvetés elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére (appropriáció). Amennyiben a költségvetés az év végéig nem születik meg, az Országgyűlés az átmeneti gazdálkodásról alkot törvényt (indemnitás). Ha a költségvetési törvény az aktuális pénzügyi év kezdetéig nem született meg, és az Országgyűlés az átmeneti gazdálkodásról sem rendelkezett, a Kormány jogosult a bevételeket a hatályos törvények szerint beszedni, és az előző évre jóváhagyott költségvetési kiadási előirányzatok korlátai között időarányos kifizetéseket teljesíteni (ex-lex). Amennyiben a költségvetés a pénzügyi év március 31-ig sem születik meg, a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést.
A Kormány az állami költségvetést a hatékony közpénzkezelés elvének szem előtt tartásával hajtja végre. A végrehajtásról zárszámadásban számol el, melynek elfogadásával az Országgyűlés felmenti a gazdálkodás felelőssége alól.
 
Az Állami Számvevőszék
8.
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi ellenőrző szerve, (további szöveg itt kihagyva).
 
Az országgyűlési biztosok
9.
Az országgyűlési biztosok feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomásukra jutott visszásságokat megvizsgálják, kivizsgáltassák, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzenek. (További szöveg itt kihagyva).
A közvetlen hatalomgyakorlás
10.
A nép közvetlen hatalomgyakorlásának formái a népszavazás és a népi kezdeményezés. A népszavazás és a népi kezdeményezés szabályairól sarkalatos törvény rendelkezik. Az Alkotmánynak ezen intézmények tekintetében az alábbiakat kell tartalmaznia: Népszavazás az Országgyűlés és a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozó kérdésben tartható, azaz országos és helyi népszavazás lehet. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdések közül nem tartható népszavazás a jelenlegi alkotmányos szabályozás szerint megnevezett tárgykörökben azzal a kiegészítéssel, hogy - az Alkotmánybíróság alkotmányértelmezését beépítve - a normaszövegben kizárt tárgyként az Alkotmány módosítására irányuló népszavazás is megjelölésre kerül. (További szöveg itt kihagyva).
 A végrehajtó hatalom
A kormány 
1.
Az Alkotmány a Kormány feladatait a legfontosabb feladatok (törvények végrehajtása, az állami általános és szakágazati politika irányainak meghatározása és azok érvényesítése, a honvédelmi és a belső rendvédelmi tevékenység ellátása, a helyi önkormányzatok működése feletti törvényességi ellenőrzés biztosítása) megjelölésével határozza meg, a feladatok részletezésének mellőzésével. (Részletek kihagyva, majd:)
A Kormány megalakításának szabályai változtatást nem igényelnek. Megbízatása megszűnésének jelenlegi alkotmányos szabályai annyiban változnak, hogy a képviselők által kezdeményezhető bizalmatlansági indítvány előterjesztéséhez új miniszterelnök jelölésére nincs szükség, és elfogadása nem jár együtt új miniszterelnök megválasztásával. Az indítványt a képviselők egyharmada terjesztheti elő, egy ülésszak alatt egy képviselő csak egy bizalmatlansági indítvány kezdeményezésének lehet részese.
(További szöveg itt kihagyva).
2.
A hatékony közigazgatási működés érdekében és államszervezési hagyományainkat követve Magyarország területe a fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A főváros kerületekből áll, a városokban kerületek alakíthatók. Törvény kivételesen ettől eltérő, területközi egységekben is megszervezheti a közigazgatás egyes szerveit.
3.
A közigazgatás egyes ágai és szervei a Kormány vagy annak tagja közvetlen irányítása alatt működnek (államigazgatás), a helyi önkormányzatok, valamint a külön törvénnyel létesített más önkormányzattal rendelkező szervek működésükben önállóak. (További szöveg itt kihagyva).
A Magyar Honvédség


A Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza fegyveres katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. A Magyar Honvédség szükségállapot idején, ha ahhoz a rendőrség alkalmazása nem elegendő, sarkalatos törvényben szabályozottak szerint felhasználható a rend helyreállítására.
A Magyar Honvédség feladatairól és a működésére, irányítására, vezetésére vonatkozó részletes szabályokról sarkalatos törvény rendelkezik.
Az Alkotmány megerősíti, hogy a Magyar Honvédség irányítására alapvetően a Kormány jogosult, e jogkörét az Alkotmánnyal összhangban álló nemzetközi szerződés korlátozhatja. A Magyar Honvédség és a rendészeti szervek hivatásos állományába tartozók nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
 
A Magyar Nemzeti Bank


A Magyar Nemzeti Bank külön törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért. A Magyar Nemzeti Bank elnökét a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. Az Országgyűlés ellenőrző szerepét biztosítandó a Magyar Nemzeti Bank elnöke a bank tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. A jogforrási rendbe való illesztése miatt az Alkotmánynak külön rendelkeznie kell a Magyar Nemzeti Bank elnöke által a külön törvényben meghatározott feladatkörében kibocsátott rendeletről, amely törvénnyel nem lehet ellentétes.
 
ALKOTMÁNYVÉDELEM, BÍRÓI HATALOM, IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
1.
Az Országgyűlés által, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával megválasztott alkotmánybírákból álló Alkotmánybíróság az Alkotmány érvényesülése és az alkotmányos jogok védelme érdekében felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Alkotmányellenesség esetén megállapítja annak jogkövetkezményeit. Az alkotmánybírák nem lehetnek tagjai pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. Jelölésükre az Alkotmányban meghatározott módon kerül sor. Az Alkotmánybíróság szervezetéről, hatásköréről és működéséről sarkalatos törvény rendelkezik.
 
2.
A bíróságok a bírói hatalom gyakorlása útján, jogalkalmazási tevékenységük során az Alkotmány és az alkotmányos jog szabályai érvényesítésével védik és fenntartják az alkotmányos rendet, védik a természetes személyek és más jogalanyok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a bűncselekmények elkövetőit, elbírálják a jogvitákat. A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról – törvényben szabályozott eljárás során – véglegesen és kötelező erővel döntenek. Ítélkező tevékenységük mellett, annak csorbítása nélkül ellátják a törvényben előírt más feladatokat.
3.
A közigazgatási bíróságok a közigazgatás törvény alá rendelésének fenntartása érdekében felülvizsgálják működésének és cselekményeinek törvényességét és célszerűségét. Biztosítják a helyi önkormányzatok jogainak védelmét, elbírálják a közigazgatási jogvitákat és ennek során a törvényben előírt módon hatékony jogvédelmet biztosítanak. Sarkalatos törvényben rögzített módon gyakorolják a helyi önkormányzati rendeletek és más normatív döntések törvényessége feletti felülvizsgálatot.
4.
A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. A hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehessen elmozdítani és áthelyezni, ugyanilyen törvény szabályozza jogállásuk és függetlenségük egyéb alapvető garanciáit.
Továbbra is szükséges, hogy más személyek (nem hivatásos bírák – ülnök, fogalmazó, titkár) ítélkezésben való részvételére az Alkotmány adjon felhatalmazást.
5.
A bírósági szervezet élén a jogegység biztosítását is ellátó Kúria áll, elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az alkotmánynak szabályoznia kell azt, hogy a közigazgatási bíróság hogyan illeszkedik az igazságszolgáltatás rendszerébe, illetve vezetője megbízatásának keletkezését.
6.
A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács látja el a bírói önkormányzati szervek részvételével. A bíróságok szervezetéről – ideértve a fórumrendszer tagozódását is – és igazgatásáról sarkalatos törvény rendelkezik.
7.
A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntető igényét érvényesíti, közvádló. Gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait, az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. Törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban. Felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett és a közérdek védelmezőjeként ellátja a törvény által rá ruházott más feladatokat. A legfőbb ügyész, akit a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választ az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, az Országgyűlésnek közjogi felelősséggel tartozik, és működéséről köteles beszámolni. A legfőbb ügyész helyettest a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket, akik nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak. Az ügyészségre, valamint a legfőbb ügyész és az ügyészek jogállására vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény szabályozza.
8.
Törvény a bírósági eljáráshoz való jog csorbítása nélkül igazságszolgáltatási feladatokat ruházhat a közjegyzőkre. Törvény szabályozza az igazságszolgáltatásban közreműködő ügyvédek jogállását és feladatait.
Az Alkotmány módosítása
Az Alkotmány akkor módosítható, ha a javaslatról két egymást követő Országgyűlés változatlan formában, mindkét szavazásnál külön-külön az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt. 
Záró rendelkezések 
Az Alkotmány hatályba léptetéséről úgy kell rendelkezni, hogy a megalkotandó, illetve módosuló egyéb törvényekre is tekintettel az alkotmányos rendszer folyamatos működése biztosított legyen.

 

 Kiegészítés: kép a médiatörvényről

 

Ide iktatom a blogtéri hozzászólásokat:

[passzívra állítom] - [törlöm]

talon
2010-12-18 10:25:50

"az AB jogkörének szándékolt helyreállításáról szóló hír"-t említettem nálad legutóbb. Az általad idéztek szerint ez most így mutatkozik: "...felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát. Alkotmányellenesség esetén megállapítja annak jogkövetkezményeit."

[passzívra állítom] - [törlöm]

büyük
2010-12-18 12:11:30

Az biztos jó lesz. Ami már jó: Gyurta Dániel Dubaiban 2:03.47-es idővel ezüstérmes lett a 200 méteres férfi mellúszás döntőjében. Grat!
Ma délután Verrasztó E. és Hosszú K. döntős 200 m. vegyesen. Drukk!

[passzívra állítom] - [törlöm]

büyük
2010-12-18 12:54:58

Ami az alkotmányozást illeti, annak eddig nagyobb volt a füstje, mint a lángja. A füst jótékony ködbe burkol sok mindent, amíg ki nem derítjük, hogy hányadán is állunk. Lehet hogy annak már nem fogunk örülni.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Carolus
2010-12-18 17:44:16

Az EU Alapjogi Chartája http://href.hu/x/e19a eddig is a magyar jogrend része volt. Ezt az alkotmányozás sem írná felül, a nemzetközi szerződések betartására vonatkozó tétellel pedig külön is megerősíti. A Charta elveit egy tavaly szeptemberi bejegyzésem kommentjeiben összegeztem.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Carolus
2010-12-18 17:48:08

A tavalyi bejegyzésem: http://href.hu/x/cy8h

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-12-18 18:28:07

A "B" változatról megjegyzem, hogy tételei főleg a kétkamarás országgyűlés létrehozásának esetére szóló speciális alkotmányos rendelkezésekkel foglalkoznak.

[passzívra állítom] - [törlöm]

smirgli
2010-12-18 20:27:15

A Preambulum bevezetése a koronáról csak ajánlásokat ír (pl. "utaljon..."), a többi rész viszont már szöveges fogalmazvány. Ennélfogva a Szent Korona kapcsán még valamelyest nyitva hagyja a "koronatan" beillesztésének lehetőségét, amikor is köztársasági alaptörvény helyett szarkotmányt kapnánk. Az egész dokumentum szelleme nem ezt sugallja, de jó lenne az anakronisztikus rendi társadalom visszaállításáról szőtt lázálmokat szövegszerűen is kizárni.

[passzívra állítom] - [törlöm]

smirgli
2010-12-18 20:40:47

Az irat pozitív vonása, hogy félreérthetetlenül jogvédelmi és EU elkötelezett alaptörvényt irányoz elő. Ha elfogadják, minden, a fenti két értékkel szemben álló propaganda (parlamenti pártok, vagy parlamenten kívüli mozgalmak részéről) alkotmányellenes ideológiának minősül. Természetesen helyeslem, hogy ez is szabadon terjeszthető legyen, de fontos, hogy akikhez eljut, tudják, hogy az utóbbival van dolguk.

[passzívra állítom] - [törlöm]

talon
2010-12-18 21:46:53

smirgli, 8 : azoknak az eszméknek már most országos hatótávolságú szócsöveik vannak. Önképzőköri keretekben hadakozni velük, (akár indirekt célzások formájában is) felesleges. Az Alkotmány és a róla szóló fenti blog se hadakozik, hanem pozitív kifejtést ad. Hadakozni a szép elvek és a gyakorlat közti irdatlan távolság csökkentéséért érdemes.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-12-18 21:57:12

talon, 1: A jogkövetkezmény lehet-e megsemmisítés? Az erről szóló döntést (javaslatot) itt nem mondták ki, lehet, hogy sarkalatos törvénybe akarják tenni, vagy csak elhalasztották.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-12-18 22:00:16

büyük, 3: közben belső, hazai és nemzetközi bírálatok füstje is szállongott. Ideje befejezni, ha már olyan sürgős volt elkezdeni.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-12-18 22:03:36

Carolus, 4: Azt a bejegyzésedet én is felhasználtam, amikor az európai értékekről írtam.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-12-18 22:06:08

smirgli, 7: "anakronisztikus rendi társadalom". Ahhoz nincs visszatérés. Ennélfogva az állami berendezkedéséhez sincs.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-12-18 22:08:35

smirgli, 8: Nem kizárt, hogy lesz valamilyen alkotmányvédelmi fórum, más funkciókkal, mint az AB.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-12-18 22:13:30

talon, 9: Van, aki mindenért tud és szeret hadakozni. Ám tegye, az ő dolga.
"a szép elvek és a gyakorlat közti irdatlan távolság" csökkentéséért viszont szerintem is érdemes.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Carolus
2010-12-18 22:33:25

Papírrongyot említettél régebben és azt, hogy ez az alkotmány nem olyan lesz. " Ha mégsem jó, nincs gond. Átírják, oszt annyi."
Fenntartod most is ezt a prognózist?

<a href="http://

Szólj hozzá!

Címkék: alkotmány

Az Emberi Jogok Napja...

2010.12.10. 13:20 Minnesota

 

ma van.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat, mely összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A Nyilatkozatot a II. világháború borzalmai ihlették, és 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a Nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik. A Nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll.
A harminc cikk legfontosabb elemei:
  • Jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz
  • Jog a művelődéshez
  • Jog a kulturális életben való részvételhez
  • Jog a magántulajdonhoz
  • Védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől
  • A gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága
  • A vélemény és kifejezése szabadsága (Wiki)
A Nyilatkozat folytatását képezi a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya és a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya), melyeket 1966. december 16-án fogadott el a Közgyűlés. Itt az előbbit ismertetem:
 
Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya
Az egyezményt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése fogadta el 1966. december 16-án, és 1976. március 23-án lépett hatályba. 2001 végéig az egyezményt 147 állam erősítette meg.
Az egyezmény tovább részletezi az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatában felsorolt polgári és politikai jogokat és szabadságokat.
Az egyezmény 1. cikkében a részes államok kötelezik magukat arra, hogy előmozdítják a népek önrendelkezési jogát, és e jogot tiszteletben tartják. Elismerik a népek jogát arra is, hogy szabadon rendelkezzenek és kereskedjenek természeti kincseikkel és erőforrásaikkal.
A személy jogai közül néhány, amelyeket az egyezmény biztosít:
2. cikk
A jogsérelmet szenvedettek jogi eljáráshoz való joga abban az esetben is, ha a jogok megsértését hivatalos minőségben eljáró személyek követték el.
3. cikk
A férfiak és nők közötti egyenlőséghez való jog minden polgári és politikai jog élvezete tekintetében.
6. cikk
A jog az életben maradáshoz.
7. cikk
Senkit sem lehet embertelen vagy megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni.
8. cikk
Senkit sem lehet rabszolgaságban és szolgaságban tartani.
9. cikk
Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Senkit sem lehet önkényesen őrizetbe venni vagy letartóztatni.
11. cikk
Senkit nem lehet bebörtönözni kizárólag azért, mert nem képes szerződéses kötelezettségének eleget tenni.
12. cikk
Mindenkinek joga van a szabadságra és a szabad mozgásra.
14. cikk
A bíróság előtt mindenki egyenlő. Mindenkinek joga van arra, hogy ártatlannak tekintsék mindaddig, amíg bűnösségét a törvény szerint be nem bizonyították, és arra, hogy pártatlan bíróság általi tisztességes és nyilvános tárgyalásban legyen része.
16. cikk
Mindenkinek joga van arra, hogy jogképesnek ismerjék el.
17. cikk
Mindenkinek joga van a magánéletre és annak védelmére a törvény által.
18. cikk
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.
19. cikk
Nézetei miatt senki sem zaklatható. Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra.
20. cikk
Minden háborús propagandát, a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet bármilyen hirdetését törvényben kell megtiltani.
21. cikk
A békés gyülekezés jogát el kell ismerni.
22. cikk
Mindenkinek joga van a másokkal való szabad egyesülésre.
23. cikk
A házasságkötés és a családalapítás jogát el kell ismerni.
24. cikk
Minden gyermeknek joga van a kiskorú státusra, az állampolgárságra, az anyakönyvezésre és a névre.
25. cikk
Minden állampolgárnak joga van arra, hogy a közügyek vitelében részt vegyen, szavazzon, megválaszthassák és közhivatali tisztséget vihessen.
26. cikk
A törvény előtt minden személy egyenlő és joga van egyenlő védelemre.
27. cikk
A nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbséghez tartozóknak joguk van ahhoz, hogy élvezzék kultúrájukat, gyakorolják vallásukat, és használják nyelvüket.
Az egyezmény kötelező; az Emberi Jogok Bizottsága - melynek megalakításáról a 28. cikk határoz - ellenőrzi végrehajtását.
*
Az Európai Unió emberjogi dokumentumai a fentieken alapulnak. Alkotmány méltóságára az a tagállami nemzeti dokumentum tarthat igényt, amely a felsorolt értékeket képviseli és normatív szabályaiban érvényre juttatja.

 

Szólj hozzá!

Címkék: jogok

Királyok, hipokriták, démonok : újabb Rush-dal

2010.11.13. 10:38 Minnesota

Lyrics to Rush - A Farewell to Kings
-------------------------------------------------------------------------
A Farewell to Kings
- -------- -- -----
When they turn the pages of history
When these days have passed long ago
Will they read of us with sadness
For the seeds that we let grow
We turned our gaze
From the castles in the distance
Eyes cast down
On the path of least resistance

Cities full of hatred
Fear and lies
Withered hearts
And cruel tormented eyes
Scheming demons
Dressed in kingly guise
Beating down the multitude
And scoffing at the wise

The hypocrites are slandering
The sacred halls of Truth
Ancient nobles showering
Their bitterness on youth
Can't we find
The minds that made us strong
Can't we learn
To feel what's right and wrong

Cities full of hatred
Fear and lies
Withered hearts
And cruel, tormented eyes
Scheming demons
Dressed in kingly guise
Beating down the multitude
And scoffing at the wise
Can't we raise our eyes
And make a start
Can't we find the minds
To lead us closer to the Heart

 

Szólj hozzá!

Címkék: hipokriták

Rongy

2010.10.27. 09:23 Minnesota

 

Valaha rongyból gyártottak papírt. Aztán törvényeket írtak a papírra. Alkotmányt is. Később az önkény ezeket papírronggyá fokozta le.
 
Most a papírt nem rongyból készítik. Az Alkotmányt sem kell papírronggyá változtatni. Olyant szövegeznek, amilyent csak akarnak. Azt aztán be lehet tartani. Ha mégsem jó, nincs gond. Átírják, oszt annyi.

 

Szólj hozzá!

Címkék: rongy

Humánum

2010.10.02. 11:53 Minnesota

Nem a gyilkosságról írok, hanem egy polgári peres ítélet indoklásáról.

A két fiatalkorú által megölt  áldozat szülei polgári pert indítottak az elkövetők ellen, mivel életük – egyetlen gyermekük elvesztése után – céltalanná vált. A Pécsi Ítélőtábla megalapozottnak találta a keresetet, és négy-négymillió – azaz összesen nyolcmillió – forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az elkövetőket és szüleiket. ...Lábady Tamás, az ítéletet hozó tanács – és az ítélőtábla elnöke -  indoklása szerint az elkövetőkből „hiányzott az irgalom, a könyörületesség, a szánalom, a megrendülés és a jóság. A szülők nem nevelték őket az élet tiszteletére olyan módon, hogy ne jussanak el ennek a brutális bűncselekménynek a megvalósításához.”

Az ítéletről és a szülők tényleges felelősségéről még sokáig fog dúlni a vita. Engem most nem az egyedi eset foglalkoztat. Úgy vélem, hogy a Lábady  által felsoroltak összessége megközelítően jól írja körül a humánum alapkövetelményeit.  Legutóbbi bejegyzésemben is írtam az ember méltóságáról.

 

Ide iktatom a blogtéri hozzászólásokat:

 

 

kalas
2010-10-02 16:30:49

A tini korosztályok egy részéből hiányoznak a felsorolt humánus, erkölcsi érzelmek. Erkölcs nélküli csoportjaik bűnözővé válhatnak. Két fő is csoport.

[passzívra állítom] - [törlöm]

2

széna
2010-10-02 17:02:25

Az érzelmek mellett normák tiszteletére is szükség van.

[passzívra állítom] - [törlöm]

büyük
2010-10-02 17:15:16

Tapasztalom pár száz, klubszínekbe öltözött bűnöző gyakori tombolását. Az említett érzelmek náluk sem mutatkoznak, a normákat pedig rendszeresen megsértik.

[passzívra állítom] - [törlöm]

nanesz
2010-10-02 17:25:27

Örülök, hogy végre kezd a Bíróság nem csak magára az esetre és a cselekményre koncentrálni, hanem végre az odavezető okok feltárására is, vagy az egyéb közrejátszó körülményre. Ez eddig nem volt gyakorlat, ezért nagyon örülök. Társadalmunknak fel kell nőnie azonnal, hogy nem csak az elkövető a felelős, hanem az a közeg, amely őt körbeveszi. A korábban gyakorlatban is működött Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája is ösztökélte a társadalom, a helyi közösségek felrázását, benne a szülőket, barátokat is, de nem sikerült. A nemzetközi gyakorlat alapján, napjainkban a közösségi rendőr lenne hivatott a felmért helyi problémák megoldására partnerségeket létrehozni, a problémák megoldásán pedig a helyi közösségekben kell helyi stratégiát kialakítani, és megoldani. No, ez az, ami nálunk nem működik kellőképpen, csupán néhány helyen, ahol a közösségi rendészet megszállotjai tevékenykednek. Tragédia ami történt, és ami az eset üzenete!

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-10-02 18:07:46

Kalas: A 12-25 év közti korosztályok egy része valóban közömbös az alapvető humánus érzelmek és normák iránt. Ezekben a bűnelkövetés veszélyének leginkább kitett csoportokban a civilizáció nem vált belső renddé.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-10-02 18:12:16

Széna: kulturált szokások, jogszerűség, erkölcsi normák vallásos és polgári megjelenésben.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-10-02 18:16:53

A csapatok pénzügyei is eléggé átláthatatlanok. A lelátói csirkefogók pénzelése még inkább az. A rendőrség évtizedes tehetetlenkedését sem okkult erők okozzák.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-10-02 18:24:27

Nanesz: 1. A társadalmi háttér valóban vizsgálandó, ami a bűnözőt nem menti fel a következmények alól. Ő a felelős a tettéért. 2. Stratégiára szükség van, közösségi partnerségekre is. 3. Itt nem nevezted meg, de az önkormányzati rendőrök gondolata nem elvetendő. Alkalmazásukra azonban nem minden önkormányzat lenne képes.

[passzívra állítom] - [törlöm]

büyük
2010-10-02 19:07:01

nanesz: a problémák megoldására pedig a helyi közösségekben kell helyi stratégiát kialakítani...
Ez is kell, de országos problémák helyi jelentkezésére nem elégséges válasz. A munkanélküliség, az embertelen mélyszegénység táplálja a bűnt, katonákat szállít a maffiáknak. Az egymást figyelmesen segítő és védelmező szomszédsági közösségek a kulturáltabb helyeken alakíthatók ki. A városi középosztály gyermekeinek bűnelkövetését megint más eszközökkel kell megfékezni. Sokrétű lenne a küzdelem módja és mindegyik el van hanyagolva.
A gazdaság fellendülése kedvező lenne, de automatikusan nem hozhat javulást.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Vikvik
2010-10-02 19:14:29

Kellett hagyni,hogy kinyírják a kultúrát.Oszt most csodálkoznak.
...
Úgy imádom az emberek őszintének tűnő csodálkozását saját hibáik eredményei felett!

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-10-02 19:34:50

Vikvik: Számos reflexió lehetséges, csodálkozó is. Ebben a blogban ilyesmit nem tapasztaltam, de talán rámutathatnál, hogy melyik mondat fejez ki csodálkozást a kultúrahiányos magatartások láttán. Tudott dolgok nem okoznak meglepetést.

[passzívra állítom] - [törlöm]

kalas
2010-10-02 19:48:00

Úriember nem csodálkozik. Az országban kevés az úriember. Tehát az országban sok mindenki csodálkozik. Ebben a blogban senki sem csodálkozik. Tehát ebben a blogban mindenki úriember. Vagy úriasszony. Ámen.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Vikvik
2010-10-02 19:48:45

A jelenséget tágabb kontextusba helyezve értettem a csodálkozást.
Az egész egyetlen jól követhető folyamat - különösképp az utóbbi évtizedekben:
A fantáziát,az egyént elfojtják,megerőszakolják : a szülők,az iskola,a társadalom.
Némelyek pedig nem tudják feldolgozni a ma kötelezően elviselendő stressz szintet,és kiborul a bili.
Minél tudatlanabb valaki,annál nehezebben kezeli a benne felhalmozódott agressziót.
A tudatlanság alapú társadalom természetes velejárója tehát a növekvő bűnözés,ami még "jó" is a regnáló hatalomnak,mert a rabszolgákat megfélemlítve,függésben,rövid pórázon illik tartani.
Akkor is,ha ez a trend a világtörténelem során már soxor kacatrófához vezetett.
Komolyan gondolja ma bár ki is,hogy ezeket a problémákat a gyökerüknél kell feltárni,blabla?
Mikor "odafent"nyíltan szembe mennek több évtized szociológiai kísérleteinek evidens tapasztalataival?
Hah!
Borítékolható,hogy ez még csak a kezdet.Oszt jön a rendőrállam,majd a totál káosz.
Sajnos.

[passzívra állítom] - [törlöm]

évi.
2010-10-02 19:55:39

A legnagyobb baj,hogy nincs akitől megtanulják,mi az az erkölcs, humánum,felelősség, stb, mind azok a normák,amelyek alapvető feltételei lennének egy normális emberi életnek.
Hová lettek a tanítómesterek?

[passzívra állítom] - [törlöm]

Vikvik
2010-10-02 20:14:18

évi!
Már nekik sem tanította senki.
A történelem során szépen elfogytak a mesterek.
Azaz - kiirtották őket,hogy pontos legyek.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-10-02 20:24:38

Vikvik, #13 Tágabb kontextusban teljesen érthető. Életszerűen írtad le a társadalom egészének visszásságait. Az ítélet egy szűkebb kört érint: az élet gátlástalan kioltását. Olyan szociológiai csoportot jellemez, melyben a legelemibb erkölcsi tilalmak sem működnek.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Vikvik
2010-10-02 20:35:51

A kör összeér : legfelül,és legalul is őket találjuk.
Középről meg szépen kihal az Ember.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-10-02 20:40:12

Évi, #14. Az erős középréteg tagjai egymással is betartatják az emberi és polgári tisztesség szabályait, a jó és bevett közerkölcs mindenki tanítója. A középosztály lassú, akadozó fejlődése és többszöri megtizedelése nálunk nem maradt következmények nélkül. Az erős polgárság Nyugat-Európa nagy részén protestáns lett és életmódjában korrektebb szemléletet érvényesített. Nem mondanám, hogy a felekezete miatt; inkább az a vallás is a puritánabb szemlélethez igazodva alakult.

[passzívra állítom] - [törlöm]

kalas
2010-10-03 13:09:47

A téma, szerencsére nem sértett kampánycsendet, mert a két gazember származása érdektelen az ilyesmire szakosodott kortesek számára.

[passzívra állítom] - [törlöm]

smirgli
2010-10-03 19:29:19

Mne #16: Vele ellentétben nem tartom életszerű leírásnak azt, amely csak rosszat tud mondani a három alapvető nevelési tényezőről (szülők, iskola, társadalom) és amely szerint szerint összeér a közönséges gyilkosok és a legfelső vezetők szintje. Anarchista, balszéli nézőpontból tűnhet úgy, hogy jön a rendőrállam. Valójában csak az új összetételű önkormányzatok jönnek, a rendőrség pedig gyenge a bűnözéssel szemben.

[passzívra állítom] - [törlöm]

smirgli
2010-10-03 19:49:10

kalas#19: Ugyanez volt a helyzet akkor is, amikor két szajha halálra rugdosott egy taxisofőrt. Az ellenségkeresők nem vetettek követ a finom, fehér bőrükre. Számos egyéb erőszakos cselekmény sem illett bele az uszító kampányokba.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-10-03 20:19:14

@smirgli, 20: Valójában csak az új összetételű önkormányzatok jönnek
Milyen rendőrállamról lehetne beszélni, amikor a megyékben és a megyei jogú városokban szavazói akaratból csaknem vagy teljesen kizárólagos kormánypárti vezetés jött létre.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-10-03 20:28:42

Tehát ebben igazad van.

[passzívra állítom] - [törlöm]

talon
2010-10-03 20:38:08

22: A testőrképviselők egyetlen országos gócpontban sem tudták megvetni a lábukat, míg íróik a virtuális térben továbbra is hangulatsugárzó gócot képviselnek.

[passzívra állítom] - [törlöm]

talon
2010-10-03 20:51:20

Körülhatárolható régiók alacsony szintű helyhatóságaiban szereztek vezetést. Egyértelmű, hogy a fejüket a víz fölött tartja az a bűnözés, amely, ugye, nem létezik.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-10-03 22:00:45

Bármely mozgalmat legelső megközelítésben aszerint ítélek meg, hogy a legutóbbi posztban felsorolt 12 érték és Lábady 6 pontja érvényesül-e nemcsak a programjában, hanem a propagandájában és a gyakorlati magatartásában.
Amely csoportosulás ezen a szűrőn fennakad, azt a többiektől elkülönítve szemlélem. Az emberiesség követelményeinek eleget kell tenni. Ezen az alapon lehet politizálni.

[passzívra állítom] - [törlöm]

talon
2010-10-03 22:32:22

Hogy egy mozgalom az európai politikai kultúrán kívül vagy belül áll, az nem attól függ, hogy bekerült-e a törvényhozásba, vagy sem. Az ilyen organizmusokat is lehet, sőt kell politikailag elemezni. Egyenruhás csapatokat támogató mozgalmak ide tartoznak.

[passzívra állítom] - [törlöm]

smirgli
2010-10-03 23:14:51

Talon, 27: A magyar elektorátust dicséri az európai politikai kultúrán kívüli erők és internetes hangulatkeltésük mostani kudarca. A választásnak vége, de a tanulságok levonásának és a változásnak a lehetősége bármely párt, személy, virtuális szereplő számára nyitva áll. A téma szélesebb körű annál a kérdésnél, hogy helyes-e alakzatokba szerveződve nyomást gyakorolni a politikai életre.

[passzívra állítom] - [törlöm]

talon
2010-10-03 23:37:15

smirgli #28. Az ultra irányzat kudarca a kritikai elemzéseimet is visszaigazolja. Irányzatról és nem személyekről van szó. Veled egyetértek abban, hogy a változás útja mindenki előtt nyitva áll. Számomra pedig több alkalom nyílik az európai fejlődés fő áramlataihoz tartozó erők tevékenységének szigorú bírálatára.

Szólj hozzá!

Címkék: humánum

Emberi értékek

2010.08.09. 18:09 Minnesota

 

Földrészünk kulturális, vallási és humanista hagyományaiból erednek a következő emberi, társadalmi, erkölcsi értékek:
 
1. az emberi méltóság tiszteletben tartása,

 

2. szabadság,

3. demokrácia,

4. egyenlőség,

5. jogállamiság,

6. emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait

7. pluralizmus,

8. a hátrányos megkülönböztetés tilalma,

9. tolerancia,

10. igazságosság,

11. szolidaritás,

12. a nők és a férfiak közötti egyenlőség.

 

 
A fenti morális alapokat tartalmazó Alkotmányszerződést 2004. október 29-én írták alá Rómában. Életbe lépéséhez mind a huszonöt tagállamnak ratifikálnia kellett, ami megtörtént. Kívánságként fogalmazódott meg egyházi részről, hogy az EU korábban elfogadott alapjogi Chartája is kerüljön be az Alkotmányszerződésbe. Ez is megtörtént, a szerződés II. részébe teljes egészében és változatlanul beépült az „Unió Alapjogi Chartája” címmel.
 
A katolikus egyház társadalmi tanítása elismeri és előmozdítja a fenti értékeket és elveket. A többi nagyobb egyház ehhez hasonlóan foglal állást. Valamennyien még több nevesített értéket is szerettek volna megjeleníteni. A vallási gyökereket konkrétabban kívánták volna megfogalmazni.
 
Ám a fő dolgok, így a szerződés 2. cikkében felsorolt szabadság és egyenlőség, valamint az emberi jogok, de végső soron a jogállamiság és a demokrácia is olyan értékek, amelyeket az egyházak magukénak, éppen az egyházak tanításából fakadónak vallanak. A 2. cikk emellett az Unió tagállamainak társadalmait többek között az igazságosságra és a szolidaritásra épülőnek írja le. Jól kiegészíti mindezt a 3. cikk, amelyben az Unió elkötelezi magát a fentebb megállapított értékek megvalósítása mellett, és nemzetközi célkitűzései között jelöli meg a béke, illetve a népek jólétének előmozdítását, valamint az igazságosság, a szolidaritás és a jog érvényesülésének igényét.
 
 Ide iktatom a blogtéri hozzászólásokat:
 
[passzívra állítom] - [törlöm]

Carolus
2010-08-09 20:38:10

Ok, de mindegyiknek több eleme van, ezek a konkrét értékek. Pl. az első részei :1. az emberi méltóság védelme 2.Az élethez való jog 3.Személyi sérthetetlenség 4.Kínzás, megalázás tilalma 5.Rabszolgaság, kényszermunka tilalma.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-08-10 08:49:19

Köszönöm, Carolus. Mindegyik címszónak gazdag tartalma van. A másodiknál sem mindegy, hogy az ember szabadságáról beszélek, vagy csak a magam és csoportom szabadságáról.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Carolus
2010-08-10 10:08:09

Ennél többről is szó van. Az ember, tehát nemcsak a magunk számára
igényelt szabadságérték a biztonság, a magánélet, az adatvédelem, a családalapítás joga. Azonfelül a demokráciához tartozó lelkiismereti és vallásszabadság, vélemény- és tájékozódás-, gyülekezés és egyesülés szabadsága. És még sok egyéb.

[passzívra állítom] - [törlöm]

kalas
2010-08-10 10:40:44

Nem kétlem, hogy az Únió és az egyházak az említetteket tekintik emberhez méltó etikának. Ám ettől különböző egyéni értékrangsorok is léteznek.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Carolus
2010-08-10 10:57:49

A negyediket így bontottam ki egy régebbi jegyzetben:
1. Törvény előtti egyenlőség 2. Megkülönböztetés tilalma 3. Kulturális, vallási, nyelvi sokféleség 4. Nők, férfiak egyenlősége 5. Gyermekjogok 6. Idősek jogai 7. Fogyatékosok jogai.

[passzívra állítom] - [törlöm]

kalas
2010-08-10 12:05:23

"A vallási gyökereket konkrétabban kívánták volna megfogalmazni." Vagyis az európai kultúra keresztény gyökereit. Ehhez is kapcsoltan az egyházak társadalmi szerepének markánsabb elismerését. A család védelmének erősítését.

[passzívra állítom] - [törlöm]

metál
2010-08-10 12:45:16

Jók ezek a pontok, de szerintem lehetséges, hogy épp a legfontosabb maradt ki, aki nélkül ez a tizenkettő megalapozatlan hiú ábrándnak tűnik.
Mondjuk, most úgy tennék mindha tudnám mi maradt ki, ti meg megpróbálnátok kitalálni.
Jó?

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-08-10 13:24:37

6.
kalas

A gyökerek, vagy az eredet, továbbá az istennév említése körüli vita nem az értékrendbe tartozó, felsorolt normákról folyik, nem érinti az alapvető egyetértést azok tartalmáról és sorrendjéről. Van viszont tartalmi vita egy hiányzó normáról: a női jogokhoz kapcsolódó születésszabályozás, a melegjogok, stb. kérdéseiben az egyházak szigorúbb kötelmeket hiányolnak.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-08-10 13:43:30

7.
metál

Azt a tartalmat írtam le, ami minden fontosabb közösség képviselői számára elfogadható és követendő emberi értékrendet jelent. Világnézeti különbségeik ellenére egységes etikai elveket tudtak kifejteni. A preambulumból is elhagyták a valamely irányzat által vitatott elvi kérdéseket.

[passzívra állítom] - [törlöm]

talon
2010-08-10 16:54:09

Amelyik ideológia ezeket az értékeket és főbb elemeiket nem, vagy eltorzítva tartalmazza, az embertelen "morált" terjeszt. Bárkinek a nevében: legyen szó radikális mozgalomról, harcra szervezett csoportról, vagy ezek prókátorairól.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-08-10 17:06:45

5: Megnéztem azt a jegyzetet : http://href.hu/x/cy8h
Érdekelt, hogy hogyan részletezi az én 11. pontomat. A 28. hsz.-ban találtam ezt: 1. Munkavállalók tájékozódási és konzultációs jogai 2.Kollektív tárgyalás, fellépés 3.Munkaközvetítés igénylése 4. Indokolatlan elbocsátás elleni védelem. 5. Tisztességes munkafeltételek 6. Gyermekmunka tilalma... ,stb.
Azért érdekelt, mert nem mindegy, hogy mi a konkrét tartalma a régi, hangzatos Testvériség jelszót felváltó Szolidaritásnak.

[passzívra állítom] - [törlöm]

kalas
2010-08-10 17:27:05

10, talon
Minimum kétes az olyan egyéni értékrend is, amiből hiányoznak az európai etikai normák. Ezen utóbbiak pedig nagyrészt egybeesnek a keresztényi erényekkel.

[passzívra állítom] - [törlöm]

kalas
2010-08-10 19:19:57

Mindkettővel ellentétesek a harci erények, melyeket katonai illetve félkatonai szervezetek, gerillák, partizánok, csetnikek, stb. követelnek meg: erőszak, támadó szellem, parancsteljesítő fegyelem, hűség a szimbólumhoz.

[passzívra állítom] - [törlöm]

smirgli
2010-08-11 16:27:57

13
kalas

Ugyanide tartoznak az "Erő, Bátorság, Fegyelem" hívószavak. Bármelyik szervezett bűnbanda szabályait bevezethetnék. Elhamarkodott vélemény elkerüléséhez meg kell nézni az értelmezésüket is.

[passzívra állítom] - [törlöm]

smirgli
2010-08-11 19:43:22

Értelmezésük szerint pedig alanyuk a többes első személy, a "Mi". Hasonló az alanya a becsület, büszkeség, hűség hívószavaknak. Az ember méltósága és az itteni bejegyzésben felsorolt többi érték nincs közöttük. Még az egyszerű együttérzés sincs.

[passzívra állítom] - [törlöm]

kalas
2010-08-11 20:23:26

15
smirgli

Láthatólag mind a ketten M.C. embertelen értékrendjére gondoltunk.

[passzívra állítom] - [törlöm]

smirgli
2010-08-12 16:42:06

Margaret Curlyt először csak mint komédiást vettem észre, mert a legtöbb bejegyzésébe beírta az életkorát. Minél többször tette, vagyis sulykolta ezt, annál kevésbé volt hihető. Egy kis ítélő képességgel észre vehette volna, hogy átlátnak a primitív manipulációin.

[passzívra állítom] - [törlöm]

talon
2010-08-12 19:17:56

Amúgy az ő termelése is simán beleillik a gyűjtőcsőbe, amelyből napról napra, óráról órára vastag sugárban árad a propagandista tömegárú. A blogtér fekvése miatt az itteni alacsonyabb szinteket elönti, mint a sárlavina.

[passzívra állítom] - [törlöm]

smirgli
2010-08-12 19:46:36

18
talon
Fekvése és helyezkedése. Polgármesteri vezérblogokból ugyanaz a dicsőséges massza tódul.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-08-12 20:16:46

Shit comes downward - as they say in Missouri.

[passzívra állítom] - [törlöm]

kalas
2010-08-12 20:46:15

Az egyik csőtársa magyar állampolgárokról ilyesmit idézett helyeslően : a ...kat és a ...kat ki kell rakni az országból. Én meg kirakom a blogom hozzászólói közül, maradjon csak a humorrovatban.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Kósza
2010-08-12 20:50:36

Gyönyörűek a pontok, de rút a valóság.

[passzívra állítom] - [törlöm]

smirgli
2010-08-12 21:01:19

21
kalas

Libero- kozmopo- interna- cionista eljárás.

[passzívra állítom] - [törlöm]

kalas
2010-08-12 21:35:01

23
smirgli
:) A műkedvelő véleménynyilvánítás közegében, annak lehetőségeivel arrogánsan visszaélve, hivatásos propagandisták a maguk szemetét erőltetik a Blogtér olvasóira. Arra, aki elfogadja az általuk javasolt napirendet és vitamódot. Fő stratégiai törekvésük a publicitás keresése. Akkor kapnak ütést, ha valahonnan kitiltják őket. Velük szemben ezt a csapást alkalmazom.

[passzívra állítom] - [törlöm]

smirgli
2010-08-13 13:09:19

24
kalas

Én is. Különösen azért, mert az általuk ide ömlesztett, embertelen ideológia már egyszer romlásba döntötte a magyarságot.

[passzívra állítom] - [törlöm]

metál
2010-08-13 13:13:32

Ha emberi értékekkel meg lehetne menteni a nemzetet, akkor abban hinnék.

[passzívra állítom] - [törlöm]

metál
2010-08-13 13:47:58

Mne [post]:

Nem egy történelminek mondott felekezetben igyekszem erősíteni magamban az emberi értékeket, és a velük kapcsolatos helyes hozzáállást.
Úgy vélem, ezek az értékek nem függetleníthetők teljes mértékben Sion(Cion) szerelmesének, Krisztus Urunknak az értékrendjétől.
Ha valaki már végre értelmesen, türelmesen elmagyarázná, hogy miért helytelen a cionizmussal kapcsolatos pillanatnyi látásmódom, még el is hinném.
Kérlek Benneteket tiszteletre méltó értelmiségi polgártársak, győzzetek meg arról, hogy a Biblia Istene nem S(c)ionista!

A zsoltáros szavaival szeretném megáldani az írót:
"A Cionból támogasson és áldjon meg téged az Úr!"
(Zsoltárok 20:3, 128:5, 134:3).
Előre is köszönöm ha válaszra érdemesnek, reakcióra méltónak ítéltetik relatív értelmi képességet tükröző hozzászólásom.


smirgli [23]:

Nem titkolom, az engem idehívó szavad , a " cionista eljárás " volt.
Érdekelne egy olyan posztod amiben konkrétan kifejted, mit értesz cionista eljárás alatt.
Részemről a cionizmus t, nem a róla szóló propagandából, hanem a több évezredes történelmi tényekből eredeztetném.
Nem állítom, hogy 100%-ban kiforrott az álláspontom cionizmus-értelmezés terén, de van véleményem:
http://href.hu/x/c9iw

Egyébként amellett, hogy nagyon szimpatikusnak találom a poszt szellemi irányvonalát, a megvalósítását természetfeletti krisztusi erő hiányában kilátástalannak gondolom.
Eszerint mustármagnyinál is kisebb a hitem.

[passzívra állítom] - [törlöm]

metál
2010-08-13 13:56:24

off:
Szerettem volna szavazni, de nem tudtam, mivel elugrál az egerem elől a kézjel.
Lehetséges, hogy a windows2000-es oprendszerem a felelős?
Vagy az aktuálpolitikai helyzet?
on:

[passzívra állítom] - [törlöm]

Velaxin
2010-08-13 14:19:09

azok ott fent nem értékek, hanem irányelvek melyekre én például szarok.

[passzívra állítom] - [törlöm]

talon
2010-08-13 14:25:26

25
smirgli

Én is. Egy másik speciális okot említek, amit több száz értelmiségi felhívása tartalmaz. "Ne vitatkozz rasszistákkal. Bojkottáld őket."
Megmagyarázom. A rasszizmus indulati jelenség. Észérvekkel nem lehet rá hatni. Továbbá itt egy hamis nemzetfelfogásról is szó van, amivel megint csak hiábavaló lenne vitatkozni. De a fő dolog az, hogy primitív mozgalmi eszmék reklámjait látjuk nap mint nap. Ha az érdeküket szolgálja e folytatásos kampányfilm tartalma, soha nem fogják elismerni, hogy a politikai marketingjük fő iránya hazug.
Megalkuvás nélkül, keményen megbíráljuk a hamisításaikat. Időnként eszmei csatát kezdünk ellenük. Csak nem ott, és nem úgy, ahogyan ők szeretnék.

[passzívra állítom] - [törlöm]

metál
2010-08-13 14:49:58

"Megalkuvás nélkül, keményen megbíráljuk a hamisításaikat. Időnként eszmei csatát kezdünk ellenük. Csak nem ott, és nem úgy, ahogyan ők szeretnék."

[passzívra állítom] - [törlöm]

Sárga+piros lap a velaxin(29)-es kommentre
2010-08-13 14:54:34

[passzívra állítom] - [törlöm]

talon
2010-08-13 14:57:55

Szilágyi Ákos találóan jellemzi a kis egzisztenciák viszonylag széles körében elterjedt hiedelem indulati alapjait azzal, hogy az államanya csak övéiről gondoskodhat. "Róluk viszont farkasként. Aki nem az ő öléből született... annak pusztulnia kell, hogy saját gyermekei élhessenek és bővelkedhessenek. Ha nekik nincs életük és nyomorultul tengődnek államuk kebelén, annak egyetlen oka csakis az lehet, hogy a befurakodott, az államanyát megszálló idegenek - ezek az élősködők - nem engedik az állam édes, egyszülött gyermekeit az éltető forrásokhoz. Elszívják előlük a levegőt."

[passzívra állítom] - [törlöm]

metál
2010-08-13 15:21:33

#9
Mne
2010-08-10 13:43:30

Elnézést, hogy figyelmetlen voltam.
Nem vettem észre, hogy kaptam választ.
Köszönöm, és így egyet is értek veled nagy vonalakban, pedig nagyon szeretnék ám valami okosabbat kitalálni!

[passzívra állítom] - [törlöm]

talon
2010-08-13 17:34:14

33: Szimbolikus csoportokat, irányzatok híveit is szokták virtuálisan démonizálni az etnikai és egyéb kisebbségeken kívül. (Például a "liberálisokat".)
Az ily módon vétkesnek talált állampolgár... "hajlamos a fenyegetettség frusztrációjára félelmi hisztériával, meneküléssel válaszolni. A menekülés nemcsak kivonulást ...jelenthet, hanem az egyén önmagától való menekülését is: önelhagyást, önmegtagadást, amely az öngyűlöleten keresztül egészen az üldözőkkel való belső azonosulásig fokozódhat.
Ez már nem külsőleges igazodás a kényszerű körülményekhez, nem rejtőzködés és alakoskodás, hanem az áldozati sors és az ebből fakadó legrosszabb elkerülése... az önfeladás és az üldözöttekkel való szolidaritás megtagadása - árán."

[passzívra állítom] - [törlöm]

talon
2010-08-13 17:36:55

"Az üldözött hisztérikus félelmében odáig megy, hogy az üldözöttek oldaláról szívvel és lélekkel, szóval és tettel átáll az üldözők oldalára ... Ebben a pszeudoátváltozásban nem felemelkedik a személy, hanem olyan mélyre süllyed, amilyen mélyre ember csak süllyedhet.
Az átváltozás során az egyénnek nemcsak a külvilággal, önmagával is el kell hitetnie, hogy nem az áldozatok, hanem az üldözők csoportjával azonos."

[passzívra állítom] - [törlöm]

smirgli
2010-08-13 17:59:05

27
metál

Én azzal a hívószóval csak parodizáltam a humor rovat lebunkózónak szánt jelzőit, egyébként a témában nem vagyok eléggé tájékozott. De írhattam volna magyarellenest, hazaárulót és hasonló címkéket, melyekről nagy egyetértés van annak a gyűjtőcsőnek fő szereplői között. A csőlátás pedig természetes munkahelyi ártalom ilyen helyzetekben.

[passzívra állítom] - [törlöm]

metál
2010-08-13 18:47:12

38
smirgli
Akkor kwittek vagyunk, mert én meg a humor rovatban nem vagyok elég tájékozott;)

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-08-13 20:00:11

Igazán aktívak voltatok, elismerésem!

Értékeket azért munkált ki az emberfaj, hogy legyenek igazodási pontjai. Ez nem tényleírás, hanem orientáció a maga törekvéseihez. A kuszaság, a káosz helyett a humánum rendje. Nélküle szétesik az intellektus, a közösségé csakúgy mint az egyéné.

[passzívra állítom] - [törlöm]

metál
2010-08-14 14:44:11

Kedves házigazda, ill. gazdák!
Köszönettel venném a szigorú, bíráló jellegű kritikát a:
http://href.hu/x/cz4w bejegyzésben leírt 92-es helyrajzi számú megjegyzésemre.
Köszönöm.
További jellemes hétvégét!

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: értékek

Woody Allen álma

2010.05.23. 09:48 Minnesota

Előzmény: Woody Allen mint Szokratész.
Szereplők: Allen, Agathon, Simmias.
.
Allen: When is the sentence to be carried out?

Agathon: What time is it now?

Allen: Today!?

Agathon: They need the jail cell.

Allen: Then let it be! Let them take my life. Let it be recorded that I died rather than abandon the principles of truth and free inquiry. Weep not, Agathon.

Agathon: I'm not weeping. This is an allergy.

Allen: For to the man of the mind, death is not an end but a beginning.

Simmias: How so?
.
Allen: Death is a state of non-being. That which is not does not exist. Therefore does not exist. Truth and beauty. Each is interchangeable, but are aspects of themselves. Er, what specifically did they say they had in mind for me?

Agathon: Hemlock. (Bürök.)

Allen: (Puzzled) Hemlock?

Agathon: You remember that black liquid that ate through your marble table?

Allen: Really?

Agathon: Just one cupful. Though they do have a back-up chalice should you spill anything.

Allen: I wonder if it's painful?

Agathon: They asked if you would try not to make a scene. It disturbs the other prisoners.
.
Allen: Right right (Suddenly dropping all pretense of courage) Look, I'm going to level with you - I don't want to go! I'm too young!

Agathon: But this is your chance to die for truth!

Allen: Don't misunderstand me. I'm all for truth. On the other hand I have a lunch date in Sparta next week and I'd hate to miss it. It's my turn to buy. You know those Spartans, they fight so easily.

Simmias: Is our wisest philosopher a coward?

Allen: I'm not a coward, and I'm not a hero. I'm somewhere in the middle.
.
Agathon: But it was you who proved that death doesn't exist.

Allen: Hey, listen - I've proved a lot of things. That's how I pay my rent. Theories and little observations. A puckish remark now and then. Occasional maxims. It beats picking olives, but let's not get carried away.

Agathon: But you have proved many times that the soul is immortal.

Allen: And it is! On paper. See, that's the thing about philosophy - it's not all that functional once you get out of class.

Simmias: And the eternal 'forms'? You said each thing always did exist and always will exist.

Allen: I was talking mostly about heavy objects. A statue or something. With people it's a lot different.
.
(The executioner arrives with a cup of hemlock.)

Executioner: Ah - here we are. Who gets the poison?

Agathon: (Pointing to me) He does.

Allen: Gee, it's a big cup. Should it be smoking like that?

Executioner: Yes. And drink it all because a lot of times the poison's at the bottom.

Allen: (Usually here my behaviour is totally different from Socrates' and I am told I scream in my sleep.) No - I won't! I don't want to die! Help! No! Please!

(He hands me the bubbling brew amidst my disgusting pleading and all seems lost. Then because of some innate survival instinct the dream always takes an upturn and a messenger arrives.)

Messenger: Hold everything! The senate has re-voted! The charges are dropped. Your value has been reassessed and it is decided you should be honored instead.

Allen: At last! At last! They came to their senses! I'm a free man! Free! And to be honored yet! Quick, Agathon and Simmias, get my bags. I must be going. Praxiteles will want to get an early start on my bust. But before I leave, I give a little parable.

Simmias: Gee, that really was a sharp reversal. I wonder if they know what they're doing?

Allen: A group of men live in a dark cave. They are unaware that outside the sun shines. The only light they know is the flickering flame of a few small candles which they use to move around.

Agathon: Where'd they get the candles?

Allen: Well, let's just say they have them.

Agathon: They live in a cave and have candles? It doesn't ring true.

Allen: Can't you just buy it for now?

Agathon: O.K., O.K., but get to the point.

Allen: And then one day, one of the cave dwellers wanders out of the cave and sees the outside world.

Simmias: In all its clarity.

Allen: Precisely. In all its clarity.

Agathon: When he tries to tell the others they don't believe him.

Allen: Well, no. He doesn't tell the others.

Agathon: He doesn't?

Allen: No, he opens a meat market, he marries a dancer and dies of a cerebral hemorrhage at forty-two.

(They grab me and force the hemlock down. Here I usually wake up in a sweat and only some eggs and smoked salmon calm me down.)

Szólj hozzá!

Címkék: álom

Woody Allen mint Szokratész

2010.05.22. 20:22 Minnesota


 
Az én védőbeszédem”
 
Szerzőnk az ókori bölcs helyébe képzelte magát és ezt jelenítette meg egy ironikus minidrámában. Helyszín: a börtön cellája. „Általában egyedül vagyok és a racionális gondolkodás valamelyik mély problémáján dolgozom. Például, hogy lehet-e műtárgynak nevezni valamit, ami egyszersmind piszkavasként szolgál. Most éppen Agathon és Simmias látogatását fogadom.”
 
A jelenet előtt a szerző bevezető soraiban tisztázza viszonyát a szokratészi létproblémához. Most csak ezt a részt idézem, kivételesen: angolul.
 
My Apology
Of all the famous men who ever lived, the one I would most like to have been was Socrates. Not just because he was a great thinker, because I have been known to have some reasonably profound insights myself, although mine invariably revolve around a Swedish airline stewardess and some handcuffs. No, the great appeal for me of this wisest of all Greeks was his courage in the face of death. His decision was not to abandon his principles, but rather to give his life to prove a point. I personally am not quite as fearless about dying and will, after any untoward noise such as a car backfiring, leap directly into the arms of the person I am conversing with. In the end Socrates' brave death gave his life authentic meaning; something my existence lacks totally, although it does possess a minimal relevance to the Internal Revenue Department. I must confess I have tried putting myself in this great philospher's sandals many times and no matter how often I do, I immediately wind up dozing off and having the following dream...

Szólj hozzá!

Címkék: védőbeszéd

A szavak jelentése

2010.04.07. 20:28 Minnesota

 

A demokrácia és a demagógia fogalmai nálunk sajátosan összefonódtak. Némelyek játsszák kisded játékaikat demokráciában, demagógiával. Hogy ki kezdte, és miért, ne kutassuk. Mindenki másra mutogat, mindenkinek a másik fáj, ha az egyik igen, akkor a másik biztosan nem, ha az egyik fekete, akkor a másik biztosan fehér. A közbeszéd stílusa a tízévesek szintjére süllyedt. Tudással, kedéllyel, szeretettel, alázattal, szolgálattal lehet rajta javítani. Kis tanulással mindenki meg tudja különböztetni a szeretet- és a gyűlöletbeszédet. Hogy hörgés van-e benne, vagy bevallás, megtérés?
Balázs Géza nyelvész mondja mindezt. Tetszett az írása, abból idézek. (Csontházak, MN 2010.03. 20.) Szerinte is jó lenne visszaadni a szavakba vetett hitet. Többet kellene olvasni, olykor színházba járni, megismerni a szavak mögé rejtett üzeneteket, tartalmakat, célzásokat. Sokan írnak naplót, azt néhány év után el is kellene olvasni. Hogy az emlékezet ne csak az utolsó két hétre terjedjen. És verseket kellene olvasni. Meg nagyon sok magyar klasszikust. És idézgetni őket.

És beszélgetni kellene, sok-sok emberrel. És türelmesnek lenni, ha másként fogalmaznak. Elfogadni, hogy lehet több nézőpontból látni a dolgokat. Törekedni az árnyalatokra. Tudomásul venni, hogy az a természetes, ha köreinkben sokféle vélemény van. Tartani attól, ha mindenki egyetért velünk. És lehet, hogy egy parányi, jó, tényleg csak apró igazság lehet a túlsó oldalon is. Többször mondjuk ezt: „nekem ez egyáltalán nem tetszik, de tudomásul veszem, hogy másoknak így jó”. Tudatosan keresni a mások igazát, és rombolni saját előítéleteinket. Persze mindehhez autonóm személyiségek kellenek.

 

Végh-Alpár Sándor ugyanott írja: már régóta olyan érzése van, hogy születésünkkor labirintusba kerülünk, ahol gondolkodásra csak mérsékelten van szükség. Nevelésünk azt sugallja, hogy a mi biztonságunk egyedüli védelmét a labirintus falai jelentik. Miért vállalkoznak oly kevesen a kitörésre? Miért egyeznek bele a szérialétbe? Mert akinek saját gondolatai vannak, és ki is meri mondani őket, vagyis aki szabad, az ilyen ember gyanús. Összesúgnak a háta mögött: mi az, hogy nem tagozódik? Miért nem engedelmes? Hogyhogy nem skandál valamilyen jelszót?


 

 

Az egyöntetűség, a skandálás igényének eleget tevő birkanyáj nem tud mit kezdeni a demokráciával.

 


Ide iktatom a blogtéri hozzászólásokat:
 
[passzívra állítom] - [törlöm]

büyük
2010-04-07 21:36:04

Ideje új stílust meghonosítani, vagyis visszatérni a kölcsönös tiszteletet kifejező diskurzushoz. (Mellékesen, az se semmi, hogy már 3:1 az MU- Bay meccs :))

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-04-07 21:57:26

Büyük: foci hasonlattal, itt szintén arról van szó, hogy az elemi sportszerűséget a közbeszédben is betartsák.

[passzívra állítom] - [törlöm]

büyük
2010-04-07 22:45:47

ha Te is foci, meg merem jegyezni, hogy 3:2 lett, a Bayern jutott tovább a több idegenben rugott góllal. Lahm kitünt.

[passzívra állítom] - [törlöm]

smirgli
2010-04-07 22:52:08

Ez tetszett: "Hogy ki kezdte, és miért, ne kutassuk. Mindenki másra mutogat". Meg amit a Végh a szériaemberek skandálásáról írt.

[passzívra állítom] - [törlöm]

évi.
2010-04-07 23:01:59

Nekem az egész tetszett, nagyon jól fogalmaz.Mondjam azt,hogy teljesen világos és érthető beszéd...?

( a meccs is nagyon jó volt amúgy!:) )

[passzívra állítom] - [törlöm]

wik377
2010-04-07 23:14:07

Hogy ki kezdte,és miért,ne kutassuk?
Ugyan miért ne?
Kiderülne az igazság?
A világ (és az ország) mai helyzete egy bűntény.
Sok-sok áldozattal.
Jó lenne tudni,ki kezdte,KI CSINÁLJA MOST IS,
ÉS LEGFŐKÉPP :
M I É R T?????

[passzívra állítom] - [törlöm]

smirgli
2010-04-08 07:08:12

A fociban se az számít, hogy ki végzi a kezdő rúgást. A Robben gólját tanítani lehetne. A Lyon is tovább jutott.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-04-08 09:50:00

Smirgli, 4 "a szériaemberek skandálásáról" : ez hasonló a sok példányban kiragasztott plakáthoz, mindegyiken ugyanaz van.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-04-08 09:55:40

Évi, 5: Igen, jól fogalmaz és mint nyelvész, másoktól, különösen a nyilvános szereplőktől elvárja a "teljesen világos és érthető beszédet".

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-04-08 11:52:33

Wik377: "A közbeszéd stílusa a tízévesek szintjére süllyedt." Erre vonatkozóan írja a szerző, hogy ne kutassuk, ki kezdte.

[passzívra állítom] - [törlöm]

talon
2010-04-08 16:13:53

Mne #10 A stílus pedig maga az ember. Az ízlésem viszont arra hat, hogy milyen stílusú embert, közéleti erőt támogatok. Csupán negatívan határozza meg: nem közli, hogy kiket támogassak, de azt megmondja, hogy kiket semmiképpen se.

[passzívra állítom] - [törlöm]

évi.
2010-04-08 16:19:54

Mne, én is elvárom, azaz elvárnám:)Sajnos hiába..

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-04-08 16:39:25

Wik377: Az idézett sorokban nem a világ és az ország helyzetéről írja, hogy ne kutassuk "ki kezdte". A gyalázkodó hazai politikai beszédmódról írja, hogy minden félnek inkább a javításon kell munkálkodnia. "Tudással, kedéllyel, szeretettel, alázattal, szolgálattal". Ajánlása: bárki kezdte, te ne folytasd.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-04-08 16:47:08

Talon: a stílus valójában nem külső forma, hanem a tartalommal összhangban lévő kifejezés. Például egy ordináré tartalom átüt az illedelmessé terepszínűsített külalakon.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-04-08 16:56:18

Évi, 12: Hiába is várjuk attól a közszereplőtől, akinek a céljai eléréséhez homályos beszédre van szüksége, vagy így érzi. Mások világosan kifejezik céljaikat, mert ettől remélnek sikert. A politikában nincs érdekmentes közlés.

[passzívra állítom] - [törlöm]

talon
2010-04-08 19:25:36

Mne #15 Mégsem aszerint lehet rokonszenvezni valamelyikkel, hogy mennyire érthetően, világosan fejezi ki magát. Rossz törekvést is ki lehet fejezni egyértelműen. Egy politológus ezerszer is aláírja: "A politikában nincs érdekmentes közlés." Ezt biztosan Évi is így tudja.

[passzívra állítom] - [törlöm]

Mne
2010-04-08 21:06:39

Én is így tapasztaltam nála. Az érdekmentes közlés nemlétéről annyit, hogy a vezető szerepet játszókra vonatkozik. Mert a sokaság tagjai közül számosan hiszik azt, hogy képviselőik az ő igazságosnak gondolt eszméiket valósítják meg. Ezért aztán a köznapi ember sokszor saját érdekére nem tekintve követ irányzatokat.





 

Szólj hozzá!

Címkék: szavak

süti beállítások módosítása