HTML

memo

Akinek nincs múltja, annak jövője sincs. Ha egy közösség nem akar emlékezni, megismétli a múlt hibáit. A gyakorlati ismereteket általánosítják a szakmák, végső soron a kutatások és a humán tudás. Az élet szépségéről énekelnek a múzsák, akiknek anyja az emlékezés.

Friss topikok

Címkék

Földes Károly a gazdaságkutatásról

2014.08.09. 19:52 Minnesota

 Az alább ismertetett dolgozat főcíme: „Elméleti megfontolások az akadémiai közgazdasági kutatások tartalmáról és módjairól” (18 old. 1990.) Legutóbb felelevenítettem a kézirat I. fejezete és II. fejezetének 1-4 pontja alapján már közzétett kisebb szemelvényeket. Most kivonatot közlök a II. fejezet 5-8 pontjának eddig publikálatlan szövegéből.

 

5. A kutatás a készen talált szaktudományos elméletből indul ki és azt fejleszti. A szakmai elmélet nem ideológia és nem is rendelhető alá semmilyen ideológiának. Ezzel szemben az ideológia, abban a mértékben, amelyben túlmegy a hiten és tudásnak kívánja magát tekinteni, alá kell, hogy rendelje magát a szaktudománynak: szakmailag hibás tételeiről le kell mondania. Az eszmerendszerek, éppen egyoldalúságuk és korlátozottságuk révén, valamely szempont túldimenzionálásával időnként egy-egy közösség létfenntartási küzdelmét serkenthetik, máskor öldökléshez vezetnek, nyugodtabb körülmények között pedig általában a társadalmi együttélés szabályozását végzik...(A tudomány) számára minden ideológia a kritika tárgya, mivel a gondolat számára semmi sem szent...A tudományos igazság relativitása is egészen más, mint a világértelmező eszméké.

 

6. A politikát is el kell hárítani a kutatástól...a nempartizán politizálás sem azonos a kutatási műveletekkel... Világos elhatárolódásra van szükség a kétféle tevékenység között. Az egyik a télosz birodalma, a másik a logoszé: a politikát a cselekvés ( tényleges vagy vélt) célszerűsége uralja akkor is, ha olykor irracionális eredményekhez vezet. A kutatást pedig a gondolat, az értelem, a logosz, amely egyebek között feltárja, hogy mi miért célszerű. A politika és a valóságos (távolságtartó) politológia megkülönböztetése ügydöntő jelentőségű...Saját területünkön maradva: a gazdasági politológia tárgyaként, kritikája célpontjaként foglalkozhat az aktuális döntésekkel is, ha ezt nem valamely másik, szintén elfogult (rivalizáló) résztendencia nevében teszi. Még egy megkülönböztetés: politics és policy. Az utóbbi akkor megalapozott, ha értékrendjében közelebb áll a szakmához, mint a hatalomhoz. Ezért a gazdasági policy kifejezésben is az első szón van a hangsúly.

 

7. A kutatás egyik alapkifejezése az elméletből kiinduló gondolkodásban különösen gyakori feltételes mód, a „ha – akkor” típusú bizonyítási eljárás...(Ám) nem lehet mindig feltételes mondatokban beszélni. Már a feltételrendszer kijelölése, de még inkább a feltételek realitásának megállapítása kijelentő mondatokat igényel. Az általuk kifejezhető tárgyi tudás nélkül sincs kutatás. Ez a kifejezésmód az empirikus indíttatású gondolkodásban gyakoribb. Az üzleti élet viszont a „do ut des” világa. Alapelve más, mint az elméleté: az előbbinek a haszon, az utóbbinak az igaz kategóriája szabja meg az értelmét. (A szemleíró megjegyzi, hogy az üzlet is a télosz birodalma, amibe egy fenti bekezdés a politikát ugyancsak besorolta.)

 

8. Az elmélet igaz kijelentései feltételezésektől függenek. A tényleges helyzettel való összevetésével következmény-feltáró munkát végez. Fő szerepe annak a komplementáris funkcióhalmaznak a meghatározása, amely a feltételrendszer inputját a következményrendszer outputjával köti össze. Másként szólva, az input a régi információ, az output az új információ, melyet a szellem munkája hoz létre a régi felhasználásával. Ennek elemzése a modern gazdaságtanban, mint pozitív elméletben található.  Az aktuális tudást összegező szakmai paradigma a legtisztábban az angolszász irodalomban fejeződik ki. A közgazdasági összefüggések bizonyos feltételek mellett igazak és járnak a standard következményekkel. A teljes feltételezés-input nélkül a következtetés-output nem lehet adekvát. Szokványos hiba, hogy az absztrakt gazdaság viselkedési törvényszerűségeit a szükséges gondolati közvetítő lépcsőfokok mellőzésével próbálják alkalmazni a konkrét gazdaságra.

16 komment

Címkék: elmélet

A bejegyzés trackback címe:

https://memoriterblog.blog.hu/api/trackback/id/tr346590539

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kalassó 2014.08.10. 08:26:38

Komoly irat. Úgy tudom, hogy éppen az itt nem szereplő előző részeinek zanzája került be a Társadalmi átalakulás - projektbe, ahol A gazdaság mint emberi jelenség... címszó alatt vitatták meg, előző posztod tanúsága szerint is.

2014.08.10. 13:46:02

@kalassó: Így lehet, ámde abban a zanzában a mostani poszt némely gondolatát is megtaláltam Minnesotánál.

kalassó 2014.08.10. 15:21:06

Más dolog, hogy az én listámon egy évvel korábbi dátummal és egy oldallal rövidebb szöveg szerepel:„Elméleti megfontolások az akadémiai közgazdasági kutatások tartalmáról és módjairól” Műhelytanulmány, 17 p., 1989

Minnesota 2014.08.11. 08:45:18

@kalassó: Az volt az eredeti szöveg, mégpedig a "Tőke, egyensúly, jólét" c. négyéves projekt bevezető tanulmánya. Annak egy része volt az általad fentebb említett zanza, amit szakmaközi fórumon vitattak meg egy másik projektben.

retimadar 2014.08.11. 13:08:33

A harmadik felhasználó pedig az Akadémia elnöksége lehetett, amiről többször hallottunk, de jó lenne a szerzőtől magától is tájékoztatást kapni ebben az ügyben.

szénaboglya 2014.08.11. 19:44:10

@retimadar: Talán akkor, ha Minnesota nekidurálja magát a kézirat további részének leírására.

2014.08.13. 09:09:41

A poszt ötödik pontja külön említi az ideológiákat és külön az eszmerendszereket, de itt nem tárgyalja a kettő közti különbséget.

2014.08.13. 17:39:47

6.p.: Mások a téloszt és a technét tekintik két pólusnak. Itt is lenne tisztázni való.

smirgliműhely 2014.08.14. 22:07:55

Mindez nem lehetett túl népszerű a kutatóintézetek égőszemű aktivistáinak rétegében sem. Az ellenzéki, köztük a fiatal demokraták körében az intellektuális tartalom megítélése a mozgalmi céloknak rendelődött alá.

2014.08.15. 16:23:52

Mint hallottuk (tapasztaljuk is) a politikát a cselekvés célszerűsége vezérli, a kutatás pedig megmondja, hogy mi miért célszerű. A feltételeket áttekintve megmutatja a politikai döntések sok és egymástól is függő változatú következményeit. Az utóbbi kifejezéssel értelmezem azt a "komplementáris funkcióhalmazt" , "amely a feltételrendszer inputját a következményrendszer outputjával köti össze". Jól értem?

Minnesota 2014.08.15. 19:02:11

@szénaboglya: Nem mindent. A kutatás tartalmához hozzá rendeli a szervezetet és részletezi az intézetek és az Akadémia közti viszonyt. Ez itt ki fog maradni.

Minnesota 2014.08.15. 19:04:58

@büyük: Szerintem jól hoztad össze az anyag különböző helyeit. (Zárójelben még a szövegbe is beilleszthetem, mint szemleírói magyarázatot.)

szénaboglya 2014.08.15. 20:54:06

@Minnesota: Pedig a kimaradó rész témája nemcsak egyetlen kutatási ágazatot, hanem mindet érdekelheti, például a társadalomtudományokat.

Minnesota 2014.08.16. 14:26:24

Felraktam a II. fej. többi részét, a 12. ponttal bezárólag. A III. fej. ki fog maradni. Sajnos, hiszen a mű alcíme is utal rá: "Alapanyag egy intézményi konvencióhoz".

kalassó 2014.08.16. 18:29:11

Az elméleti alapanyag mellé kellene tenni a nyolcvanas évek végén kifejtett gyakorlati megfontolásait a tőkegazdaság restaurálásáról.
süti beállítások módosítása