(Kevés számú saját megjegyzésemet zárójelbe tettem.)
A tökéletes nő. A tökéletes nő magasabb típusa az embernek, mint a tökéletes férfi, de ritkább dolog is. (Ez talán szép, de utána jön a szatirikus megjegyzés:) Az állattan tudománya módot ad ennek a tételnek valószínűvé tételére.
*
Barátság és házasság. A legjobb barát fogja valószínűleg a legjobb feleséget kapni, mert a jó házasság a barátságra való tehetségen alapszik.
*
A szülők életének folytatódása. A szülők jellemében és érzületében mutatkozó megoldatlan disszonanciák tovább csengenek a gyermek lényében s magukban rejtik belső szenvedéseinek történetét. (Vannak kivételek, de sok nemzedék tapasztalata igazolja ezt a vélekedést, amint a következőket is.)
*
Anyai örökség. Mindenki anyjáról vette a nőnek képét: amilyen az anyja volt,aszerint tiszteli vagy kevésre becsüli őket, vagy egyáltalában közömbös irántuk.
*
Anyai jóság. Némelyik anyának boldog, köztiszteletben álló gyermekekre van szüksége, másiknak boldogtalanokra: máskülönben anyai jósága nem bír nyilvánulni.
*
Asszonyi barátság. Az asszonyok nagyon könnyen kötnek barátságot egy férfival,de hogy az fennmaradhasson, egy kis fizikai ellenszenv is kell segítségül.(Úgy értve, hogy az ne legyen több, mint barátság.)
*
A szerelem egy eleme. Az asszonyi szerelem minden fajtájában napvilágra jön valami az anyai szeretetből is.
*
A hely egysége és a dráma. Ha a házasfelek nem laknának együtt, a jó házasságok gyakoribbak volnának.
*
Tartós házasság. Az a házasság, amelyben mindegyik fél valami egyéni célt akar a másik útján elérni, tartós marad, például mikor az asszony férje révén híres akar lenni, a férfi pedig az asszony által szerettetni. (A nők nagy része nem a hírnevet, hanem a biztonságot keresi férje oldalán.)
*
Bohém-természet. Az asszonyok szerelemből teljesen azzá lesznek, a milyenül a férfi képzeletében élnek, aki szereti őket. (Van benne valami, de mi ebben a bohém?)
*
Szerelem és tulajdon. A jelentékeny férfit az asszonyok többnyire úgy szeretik, hogy egyedül akarják bírni. Szívesen tartanák zár alatt, ha kívánságuk nem szólna ellene: ez azt kívánja, hogy mások is jelentékenynek tartsák.
*
Maszkok. Vannak asszonyok, akiknek akárhol keressük is, nincs belsejük, hanem csupa merő maszkok. Sajnálatra méltó az a férfi, aki az ilyen kísérteties, kielégítést nem nyújtó lényekkel szóba áll, de épen ezek tudják a férfi vágyát legerősebben fokozni: a lelküket keresi - és örökké keresi.(Túlságosan lelkizőnek állítja a férfinemet, bár ilyenek is akadnak.)
*
A házasság mint hosszú beszélgetés. A házasság megkötésekor az ember vesse fel azt a kérdést: hiszed-e, hogy ezzel az asszonnyal öreg korodig jól fogsz mulatni? Minden más a házasságban átmeneti, az érintkezés legtöbb ideje beszélgetéssel telik el. (Schöpflin Aladár fordítása, mai helyesírásban.)
A fenti aforizmákat akkor írta, amikor még tűrhető lelki egészségnek örvendett. Betegségének elhatalmasodásával sötétebb színben látta a világot és benne a nőket.