HTML

memo

Akinek nincs múltja, annak jövője sincs. Ha egy közösség nem akar emlékezni, megismétli a múlt hibáit. A gyakorlati ismereteket általánosítják a szakmák, végső soron a kutatások és a humán tudás. Az élet szépségéről énekelnek a múzsák, akiknek anyja az emlékezés.

Friss topikok

Címkék

Magyar nõ Abháziában

2008.08.24. 20:10 Minnesota

Több nyelven dolgozó tolmács  mesélte, hogy néhány éve
Abháziában járt.

Küldöttség élén náluk tárgyalt egy cég vezérigazgatója, én fordítottam neki a munkanyelvrõl, oroszról magyarra és vissza.

A megbeszélés utánra az abházok meghívtak minket lakomára. Én is tagja voltam a magyar küldöttsegnek. Amikor megláttak, rögtön éreztem, hogy valami nem stimmel. Hamar kiderült, hogy mi. A vezetõjük ezt mondta nekem: nálunk ilyen vacsorákon csak férfiak vesznek részt.
Én: akkor el is mehetek, csak szólok a vezérigazgatónak. Ezt hallva a vezér felugrott az asztaltól és magyarázta nekik, hogy nélkülem nem tudnak tárgyalni.
Abház vezetõ: (szomorúan) hát akkor nincs mit csinálni, kivételesen maradhat.

A tárgyalás után az együttlét fehér asztalnál folytatódott. Elsõként kiválasztották a Tamadát, az ottani vidékeken ez a vacsora teljes jogú levezetõje. Õ mond tósztot és kiválasztja, hogy ki mondja az erre felelõ pohárköszöntõt. Majd újra a Tamada beszél és a társaság egy következõ tagja mond választ. A vacsora elején mindez oroszul hangzott el, én fordítottam magyarra. Vagy harminc féle étel és tucatnyi fajta legfinomabb bor volt az asztalon, ment az evés-ivás. Aztan az abház Tamada kissé pityókosan odasúgta nekem, hagyjuk abba az oroszt, mi most már csak abházul fogunk beszélni.

Én: nem tudok abházul. Õ: maga azt fogja mondani, amit akar, fordítson, ahogy tud. - Igy is lett. Amit õk abházul karattyoltak, azt én magyarra halandzsáztam. Csak néztem az arcukat, reakciójukat a beszédre. Elég jó a fantáziám. Amikor õk nevettek, gyorsan kitaláltam valamit, a magyarok is nevettek. - Még az utazás elõtt valamennyire utánanéztem az abházok múltjának. Ha elgondolkodóan, komolyabban szónokoltak, akkor a történelmükbõl merítettem a „fordításhoz”.

Így ment egész este. A végén az abházok megköszönték a munkámat és azt mondták, biztosan jól tudok a nyelvükön, ha ilyen gördülékenyen fordítok. A magyarok, akik vacsora közben semmit sem vettek észre, hazamenet megjegyezték, hogy jól tolmácsoltam az orosz szövegeket. Nagyot néztek, amikor
felvilágosítottam õket, hogy abházul folyt a beszélgetés, a többi az én improvizációm volt.

Tolmácsként sok hasonló tapasztalatot szereztem más országokban is, tette hozzá a történet elbeszélője.

Szólj hozzá!

Címkék: memo

A bejegyzés trackback címe:

https://memoriterblog.blog.hu/api/trackback/id/tr414936547

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása