Ide iktatom a blogtéri hozzászólásokat:
La Amante
2009-06-26 21:17:05
Az embernek csak körbe kell néznie és rájön, hogy más sokkal nagyobb bajban mekkora erővel is tudott ember maradni és szeretni tudni.
Én köszönöm ezt a történetet!:)
Mne
2009-06-26 21:23:39
La Amante: nők között legalább annyi erős egyéniség van, mint a férfiak között. Én is köszönöm neked az értelmezésedet.
talon
2009-06-26 21:28:40
Az utolsó sorokat mintha a sírból üzenné nekünk!
La Amante
2009-06-26 21:28:41
Talán ezért nem írtam, hogy nő vagy férfi, hisz oly mindegy. Bár ebben a történetben akár mindkettő lehet, hiszi anya és gyermek erősen védi a másikat szeretetével.
Ma este egy kicsit magam alá mentem, de ettől a történettől ráébredtem, hogy a gondom semmi ahhoz képest, sőt, szinte jelentéktelen, mint a fenti történeté.
Egy sor szomorúság nem volt benne, csupán az erő és a szeretet.
Ja, és nem értelmezni akartam:)))
Elnézést, ha annak tűnt.
Mne
2009-06-26 21:43:06
La Amante: az értelmezést úgy "értelmezem", hogy mindenki a maga életének szövegösszefüggésében fogadja a történetet. Vagy : alkalmazza, nem a storyt, hanem a belőle fakadó gondolatokat a saját dolgaira. Melyeket más fényben láthat, némileg, vagy teljesen.
Csakugyan, nem szomorúság, hanem erő és szeretet. A tapasztalatok megosztása is segíthet mozgósítani belső erőinket.
La Amante
2009-06-26 21:48:55
És máris vezér lettél. Gratulálok!!!! Szívből!!
Carolus
2009-06-26 21:48:59
LaAmante 4, szerintem igazad van, mindegy, hogy nő vagy férfi. Egyszer az egyik rút, máskor a másik. A történet életszerű.
Mne
2009-06-26 21:59:48
La Amante, köszönöm. Úgy értem a kiemelést, mint annak feltételezését, hogy sokunkban rezonálhatnak a leírtak.
Mne
2009-06-26 22:09:40
Carolus, 9: a történet nem fikció és nem is teljesen egyedi eset. Kivételesen jelenik meg benne az anyai szeretet, de anyák ezrei viselkednek hasonló módon. Szerencsére kevesek jutnak olyan végletesen nehéz lélektani helyzetbe, mint hősnőm, aki ezzel is sikeresen megbirkózott. Azzal egyetértek, hogy adott esetben nők játsszák el a rút szerepét.
smirgli
2009-06-26 22:25:08
Jancsikának nagy shock lehetett a "mongoloid" gyerek, (egyébként hibásnak bizonyult elnevezés) de ez nem igazolás. Legalább ekkora szemétség, hogy az első két gyerekét is magára hagyta. Az előző felesége jogi úton is próbálhatta volna behajtani a tartásdíjat a gyerekek érdekében.
kalas
2009-06-26 22:39:24
Mivel régi az eset, akkoriban az eltűnt személyek nemzetközi keresésére kevés lehetőség volt. Ma sem jár mindig sikerrel. De ha meg is találják, mi haszna lett volna a családnak egy ilyen apából?
Freemen Gordon
2009-06-26 23:39:05
Én olyan szép vagyok mint a franc.
Fizetek mint a köles. Törődöm a gyerekeimmel, sőt még az asszony autóját is elhúztam egyszer amikor nem indult be.
Pedig nem érdemli meg.
Úgyhogy: én jól alszom.
Luckuty
2009-06-27 10:41:04
Lefogadnám, hogy a történet nem így volt. Ria az adatok szerint 1930 körül születhetett, valószínűleg 40 éves kora előtt szült, tehát 1970 előtt. Hol voltak akkor sikeres vállalkozók?
Na de hagyjuk ezt, a történet azért különben sem annyira fekete- fehér. Mit kapott Ria? Azt, hogy az a férfi, aki már egyszer hűtlen volt egy nőhöz és otthagyta családját, most őt is otthagyta. Ezen olyan nagyon nem kell meglepődni. Lehet, hogy nem kellett volna elszeretnie azt a családos férfit?
Mellesleg az igaz, hogy sok férfi menekül a felelősség elől. Hányszor hallani, hogy a férj elhagyja az asszonyt, mert probléma van a gyerekkel, vagy gyerekekkel. Az asszony marad - nem biztos, hogy mert annyira különb, de valakinek maradnia kell.
Mne
2009-06-27 11:25:16
Freemen G, 15: Jól teszed, ha annak segítesz, akinek szüksége van rá és nem azt nézed, hogy megérdemli-e. Akkor vadidegen ember autóját is elhúznád, nemcsak az exedét.
Mne
2009-06-27 11:52:41
Luckuty, 16: Előnyös számodra, ha nem fogadsz, mert a pasi lakásokat épített, aztán eladogatta őket nagy haszonnal. Lehetett volna más, jól kereső foglalkozása is, külkeres, borász, nőgyógyász, a történet szempontjából ez közömbös.
A történetnek nem is az elszeretés - ha volt egyáltalán - a lényege, hanem a fogyatékos gyerek gondozása évtizedeken át. Mellesleg, az is igaz, hogy eltérő mozzanatokat találhatunk figyelemre érdemesnek egy történetben. Még az igazi irodalmat is ki-ki a maga módján olvassa és más a fogadtatása a megjelenés idején, mint húsz évvel később.
sicca
2009-06-27 12:15:18
Ria megérdemelte. Aztán próbálta jóvátenni - mi mást tehetett? Miért kellett neki egy családot szétdúlni? Az csak véletlen, hogy ilyen "gikszer" jött be. Kegyetlen vagyok? Igen. Mert az Élettől tanultam. Mit akartak tulképpen? Szerelmet? Miért nem otthon keresték? Mi volt a hiány J. házasságában, hogy ebbe "futott bele"? Miért nem a házasságát akarta rendberakni? Mert menekült. Ahogyan később a beteg gyereke elől is menekült. Nem volt más választása, mint magára hagyni az addig támogatott gyerekeit is, hogy inkognitóban maradhasson. Ennyi. Mindenki a megérdemelt "jutalmát" kapta.
Mne
2009-06-27 12:44:46
Sicca, 19:"Mit akartak tulképpen? Szerelmet?" - És ha azt, ez valami elítélendő dolog? - "Miért nem otthon keresték?" Honnan tudni, hogy nem keresték? És ha nem találták, bűnös az, aki új házasságot merészel kötni?
Úgy látom, hogy az én ellenkérdéseimre igennel válaszolnál. A házasság szentségének megsértésére ezek szerint jogos büntetés volt, hogy Riának fogyatékos gyermeke született, az apa pedig földönfutó lett. Felsőbb igazságszolgáltatás végzése szerint. Az asszony hősies helytállása pedig elhanyagolható mellékkörülmény.
Freemen Gordon
2009-06-27 12:49:42
16: voltak akkor is jól menő vállalkozások, zöldséggel, virággal, koszorúval, sírkővel, autószereléssel, fuvarozással sokan foglalkoztak és sokan meg is gazdagodtak.
Freemen Gordon
2009-06-27 12:50:23
A maszek fogász, nőgyógyász, ékszerész, szűcs akkor is jól menő volt.
mahutani
2009-06-27 13:12:29
Mindenki azonnal a saját életére vetíti a hallott tragédiát, és asszerint ítél. Az a legkönnyebb, szigorú ítéletet mondani. De ha kerülünk egy helyzetbe, érzelmileg, anyagilag, erkölcsileg, milyen nehéz embernek maradni. Legyen becsülete, a sorsunk emelt fővel viselésének.
Carolus
2009-06-27 13:17:35
22: Ha már a történelembe offoltatok, folytatom kicsit. A TSz-ek kb. 1/3-a jól működött, egy tizede pedig nagyon sikeres vállalkozás volt. A Skála metróhoz ők adták össze a pénzt. Az ilyen TSz takarmányt adott a tagjainak, akik a saját, alig fél hektáros gazdaságukban 50-100 hízót tartottak és adták el a szövetkezet szervezésében, pl. exportra. Akkor épült újonnan a mai falusi házak fele. A közös gazdaságban és az építkezéseken a cigányok is munkát találtak. Nem egy mennyország volt, de ahogy itt valaki rámutatott, nem fekete-fehér alapon kell nézni a dolgokat - a múltat sem.
talon
2009-06-27 16:02:35
24, Carolus! Ami működött, azt nem kellett volna ellehetetleníteni a rendszerváltás idején. Az Orbán-Torgyán kormány hajszát indított a sikeresen vállalkozó szövetkezetek és elnökeik ellen is. Utólag arra hivatkoztak, hogy a tsz elnökök vették meg a szövetkezetek eszközeit. A jó szövetkezeteket nem kellett volna felülről tönkretenni, akkor továbbra is a tulajdonukban maradt volna a gazdaság.
varhegyine
2009-06-27 16:56:08
A történet olyan,mint egy "tanmese".Az élet soha nem azt produkálja,
amit képzelünk felőle.
A volt feleség is becsülettel felnevelte a gyerekeket,a férfi pedig
menekült a várt boldogságból.A semmibe.
Három ember maradt boldogtalan és a gyerekek.Kinek a hibájából??
varhegyine
2009-06-27 16:59:05
A sorsot az viseli emelt fővel,aki nem menekül ki egy olyan helyzetből,
ahol a felelősséget vállalni kell.A gyerekek miatt is elsősorban.
smirgli
2009-06-27 17:07:57
25 Talon. Leállhatnátok itt a történelemmel. Ezt kihasználva, vagy ennek ürügyén mostani pártszolgálatot végzők napi hangulatkeltő opusaikat is ide tálalhatnák.
Mne
2009-06-27 17:19:33
Mahutani, 23: "Az a legkönnyebb, szigorú ítéletet mondani." Igaz, és sajnos túlságosan gyakori azok között is, akik szeretik az ettől eltanácsoló Könyvet emlegetni. - Igen, az "érzelmileg, anyagilag, erkölcsileg" nehéz sorsban is emberként helytállókra fel lehet nézni.
Mne
2009-06-27 17:28:34
Várhegyiné, 27. Ezzel is egyetértek: "A sorsot az viseli emelt fővel,aki nem menekül ki egy olyan helyzetből,
ahol a felelősséget vállalni kell. A gyerekek miatt is elsősorban." Mindig van valamilyen döntési lehetőség, ott mutatkozik meg, hogy ki milyen ember.
Mne
2009-06-27 17:34:19
Smirgli, 28: Valószínűleg igazak az eddig többek által felsorolt történelmi tények, de mivel nem az itteni témához tartoznak, a további offolást kérem mellőzni. Jó, hogy szóltál.
varhegyine
2009-06-27 18:13:28
Szerintem a férfi hibázott,mert azzal,hogy otthagyta a családját,
mindenkit boldogtalanná tett.Persze ezt olyankor nem úgy látjuk. Amikor épp készülünk elhagyni a családot- akár egy váltó ruhában..
talon
2009-06-27 19:27:20
Számomra itt a legérdekesebb az anyai ösztön, melyet más elemi mozgatókhoz hasonlóan állati őseinktől örököltünk. Mi, nők. Más ez kisgyerekkel és más felnőtt ivadékkal szemben. Úgy hiszem, Riánál mindvégig az a "kisgyerekes" anyai ösztön maradt meg, amely erejénél fogva felülírja az összes többi érzelmi motivációt.
Ami általában magát az anyai ösztönt illeti, az gyermektelen nőknél is megtalálható és olykor meghatóan nemes módon nyilvánul meg.
Mne
2009-06-27 19:31:56
Várhegyiné, 32: Természetesen a férfi hibázott, mégpedig azzal, ahogyan a távozása történt.
Mne
2009-06-27 19:41:14
Talon, 33: Érzelmileg infantilisan maradó felnövő gyermek gondozása konzerválhatja a kisgyerekes anyai beállítódást. Ha a gyerek, mint a jelen esetben, intellektuálisan nem retardált, vagy kevésbé visszamaradott, akkor az anya magatartásának is sokrétűbbnek kell lennie. Ria valószínűleg egy ilyen összetettebb nevelési gyakorlatot kísérletezett ki és alkalmazott.
Kicsifenség
2009-06-28 06:15:24
Nem kell itt semmi tanulságot levonni,vagy éppen pálcát törni senki felett...volt egy élethelyzet...amit ő így tudott feldolgozni,megoldani.Ki tudja,h hasonló szituációban mi vajon miként döntenénk...?
Luckuty
2009-06-28 07:20:34
Leírom a történet egy lehetséges előzményét:
János és Edit a középiskolában ismerkedtek meg. Fülig szerelmesek voltak egymásba, nem sokkal az értettségi után összeházasodtak. Edit falusi lány volt, János jó családból jött, nagy társasági élethez szokott. A szülők ellenezték is a házasságot, de ők biztosak voltak saját érzéseikben, és összeházasodtak.
A bajok köztük az első gyerek születésével kezdődtek. Edit eddig is kényelmetlenül érezte magát Jancsi barátai között, szürke kisegérnek érezte magát, és most, gyerekkel, jó ürügy volt elmaradni azokról a rendszeres az alkalmakról, amik leginkáb az ivásról és a társasági pletykákról szóltak. Az az igazság, hogy nem is nagyon tudott volna menni, mert nem volt, aki vigyázzon a gyerekre.
János nem akart lemondani a rendszeres társasági életről. A haverjai ugratták, hogy mindig egyedül jön, meg hát neki is hiányzott, hogy egy nő legyen az oldalán.
Ekkor találkozott Riával, aki minden tekintetben ellentéte volt Editnek. Kedves, csinos, szellemes, és ráadásul igazi társasági nő. Egyáltalán nem az az anyatípus, János meg volt győződve, hogy nem akar házasságot, gyereket. A társaságnak Ria lett a központja, és a haverok mind Jánost irígyelték.
Ria közben rádöbbent, hogy lassan kezd kifutni az időből, szereti is Jánost, és előállt, hogy házasodjanak össze.
Ha mindenképp választania kellett, János inkább Riát választotta.
Ilyen előzmények után jött a beteg gyerek, és János rádöbbent, hogy Ria sem fogja megadni neki a társaságban való villogás örömét, kimenekült a világból, talán azzal az elhatározással, hogy segíteni fogja mindkét családját, ha rendeződnek anyagialg a dolgai az új hazájában, de hát nem rendeződtek. Vagy ki tudja, lehet, hogy az új feleég nem engedte...
Ria sejthette volna előre a történet végét. A beteg gyereket persze nem, de azt igen, gogy Jancsitól hűséget nem várhat.
félmosoly
2009-06-28 13:06:13
látom, nemcsak szerintem sántít a történet :) Luckuty egy egész jó lehetséges variánst írt le, bár részemről azt nem értem, hogy aki addig rendes családapaként viselkedett mindkét oldalról nézve, az nem változik meg ENNYIRE.
de édes mindegy.
az életben mindig vannak ehhez hasonló sztorik, én egyet személy szerint ismerek és ennél sokkal, de sokkal meghatóbb!
de ez a sztori nagyon bűzlik. valami nagyon nem igaz benne.
talon
2009-06-28 13:42:44
Nekem is van egy változatom az előzményekre. János és Ria fiatal korukban megszerették egymást és összeházasodtak. Szerelemben éltek, amíg meg nem született a gyerek. Jancsi nem bírta elviselni ezt a traumát, otthagyta Riát s elváltak. Újra megnősült, további két gyereke született de az a házassága nem volt boldog. Később mindenkit elhagyott, külföldre és "illegalitásba" menekült.
A fogyatékos gyermek felnevelésének feladata így is, úgy is az anyára hárult.
körtefa
2009-06-28 14:48:23
Ez a történet gyönyörű. igazán könyvbe illő, megérdemelné, hogy több ember is megismerhesse. büszke lehet magára az ilyen ember.
kalas
2009-06-28 19:23:22
40, körtefa: szerintem is. Saját változatom: a Down kóros gyereket együtt gondozzák, szeretetben, egymással megosztott szenvedéssel, olykor kínlódással, de örülve minden egészséges mozdulatának, gesztusának. Sok segítséget kapnak a Down kórosokat gondozó családok szövetségének tagjaitól. Munkájukban is megállják a helyüket. Számos fogyatékos gyereket ilyen összetartó szülők nevelnek fel. A humánus magatartás a családban kezdődik.
Mne
2009-06-28 20:02:20
Válaszok 36-tól. Kicsifenség: valóban, ki tudja, hogy hogyan viselkedne az adott helyzetben. Csak a kettőjük közt viszonyító összehasonlításban lett az egyik rút, a másik pedig szép.
Mne
2009-06-28 20:06:39
Luckuty, 37: ez a változat is életszerűen hat. A pszichikai struktúrákat az én bejegyzésemnél részletesebben világítottad meg..
Mne
2009-06-28 20:13:00
félmosoly, 38: "az életben mindig vannak ehhez hasonló sztorik, én egyet személy szerint ismerek és ennél sokkal, de sokkal meghatóbb!" Igazán közre adhatnád! Én viszont nem törekedtem arra, hogy a történet megható legyen. Úgy is az. Egyébiránt kissé fura szaglásod lehet. :)
Mne
2009-06-28 20:14:18
talon, 39: ez is belefér a változatok sorába.
Mne
2009-06-28 20:17:11
körtefa, 40: Arról, aki tetteiben nemes, könnyű szép történetet írni. Könyvet is lehetne, ha lenne rá író.
Mne
2009-06-28 20:21:56
kalas, 41: a Down kórosok jelentékeny része így nő fel. A leírt helyzetet a csonka család léte teszi drámaibbá. De az ilyen, egyszülős gondozás sem egészen ritka.
Mindenkinek köszönöm a sok tartalmas észrevételt.
Prospero
2009-06-28 21:38:40
könyörgöm ez micsoda? segitsen vki? lemaradtam teljesen... ez nagyon, nagyon
